A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban 1900 és 1944 között

belterületén működő római katolikus iskola egy tanítóval és a görög katolikus iskola két tanítóval alig képes 200 tankötelest befogadni, holott a tankötelesek száma 776, ebből a mindennapi 563, az ismétlő tanköteles 213.

Még figyelemre méltó egy 1936. október 15-én készült kimutatás a bel-és külterületi népiskolák mindennapos tanköteleseiről. Eszerint 4 szervezett községi, 2 római katolikus és ugyanannyi görög katolikus tanító, összesen 8 tanítóra hárult a 642 tanköteles oktatása. Ezzel egyidőben a Tamáspusztai községi elemi népiskolában 84, az ugyancsak községi jellegű iskolában 60, az aradványpusztai uradalmi elemi népiskolában 78 tankötelest tartottak nyilván. Tehát a 30-as évek közepére községi és tanyasi iskolákkal bővült az iskolahálózat.

Az iskolaépítések a század elején kezdődtek el. Az első községi közös iskola létesítéséhez a pénzügyi fedezetet a községi iskolai alap- vagyon jelentette. Nyíradony községben az 1860-as években foganatosított tagosítás alkalmával a gróf Károlyi család iskola létesítése céljából egy 10 hold 186 négyszögöl területű ingatlant adományozott. Az elöljáróság egy 1904-es jelentésében az 1871. évet jelölték meg az iskolai alapvagyon forrását képező föld kihasításának időpontjául. A szántóföldet időszakonként haszonbérbe adták és a bérleti díjjal növelték az alapvagyont.

Szabolcs vármegye közigazgatási bizottsága már az 1895. július 15-i ülésén indítványozta, hogy az iskolai alap időközben összegyűlt jövedelméből egy felekezet nélküli községi iskolát létesítenek, amely „...nemcsak általános közművelődési, de főleg magyar nemzetiségi szempontból feltétlenül szükséges.” A végső lökést az ügyben a köz- igazgatási bizottság adta meg, amikor 1905-ben kötelezte Nyíradony községet, hogy a rendelkezésre álló alap felhasználásával iskolát létesítsen. A vallás-és közoktatásügyi miniszter végül is az iskolai alapvagyon felhasználását csak kölcsönképpen, s azzal a feltétellel engedélyezte, hogy a község 20 év alatt az alapba a felhasznált összeget egyenlő részletekben visszafizeti.

A gróf Károlyi Imre tulajdonában lévő s a község belterületén fekvő épületet, amelyet a törvényhatóság járási székháznak szánt - miután a járási székhelyet Nyíracsádra helyezték át - Nyíradony község vásárolt meg, iskolává történő átalakítás céljából. Végül is célszerűségi szempontok alapján az újonnan felépített községházát alakították át két tágas tanteremmé és két kényelmes tanítói lakássá, a Kár318 Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban...