A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban 1900 és 1944 között
316 Ölveti Gábor: Egyházak és iskolák Nyíradonyban... 1933-ban a református egyházközségnek gondot okozott, hogy a temető teljesen betelt. A probléma végül is 1938-ban oldódott meg, amikor Nyíradony község képviselőtestülete a Bodogán Mihályné és társaitól megvásárolt 300 négyszögöl területnyi részt átengedte a hitr 12 községnek. 1938-ban épült meg a lelkészi hivatalos helyiség, a segédlelkészi szoba és a gyülekezeti terem céljaira szolgáló imaház, ahol hideg téli időben az esti istentiszteleteket, az iskolás gyerekek vallás és énekoktatását, a vasárnapi iskolát, illetve az ifjúság lelki gondozását végezték. A lelkipásztor és a főgondnok 1939-ben ezt az épületet ajánlotta fel irodai célokra a járási katonai parancsnokságnak. A lelkigondozás és hitoktatás megszokott menetét 1940-től kezdődően nehezítette az egyháziak időszakos katonai behívása, majd az 1944. őszi hadiesemények több hónapra meg is akasztották. Óvoda- és iskolaügy Az állami óvoda Különleges státuszt élvezett a nyíradonyi óvoda, ugyanis a képviselő- testület 1907. május 30-án tartott rendkívüli közgyűlésén határozott úgy, hogy az 1891. 15. t. c. végrehajtása érdekében a községi óvoda részére megvásárolja és felújítja a 291. és 292. helyrajzi számú házas ingatlant. 1932-ben Ny. Kiss Lajos főjegyző jelentette a főszolgabírónak, hogy egyrészt nem talált iratot az óvoda állami átvállalására, másrészt a község adja az óvoda célját mintegy 35 éve szolgáló épületet és azt karban is tartja. Tehát a kezdetben községi jellegű óvoda épületét valamikor az 1890-es évektől biztosította az elöljáróság, valószínűleg bérelte, majd a fentiek szerint megvásárolta. Később az állami jellegűvé váló óvoda óvónőjét az állam nevezte ki, így fizetését és a dajkatartásra megállapított összeget is fizette. Hogy mikortól állami intézmény nem tudni tény azonban, hogy 1919. decemberében az alispán utasította az állami kisdedóvoda felügyelő bizottságát a számadások beterjesztésére. Ismeretes, hogy a felügyelő bizottságot mindig a községi képviselőtestület választotta meg.13 12 TtREL I. 34. j. 23.; u. o. I. 34. f. 3. ; SzSzBML IV. B. 411/882. 17523/1938. 13 SzSzBML IV. B. 411/511. 14151/1908.; u. o. IV. B. 411. 394/1932.; u. o. IV. B. 404/132. 1559/1920. ___________________________ _
