A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Major Zoltán: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Bihar megyében a 20. század elején
A történelmi szakmunkák az olvasók kisebb körének értékítéletét motiválták, a szépirodalom azonban már szélesebb rétegekre hatott. Herczeg Ferenc, az ’’írófejedelem” történelmi regénye a „Pro libertate” 1935-ben jelent meg. Komis Gyula, a rendszer vezető kultúrpoliti- kusa a következő sorokat írta a műről nem sokkal később: „Sorsdöntő kérdés, .....amikor „a legkeresztényibb király” cserbenhagyja a fejede lmet s a magyarságot vak sorsára bízza. A trianoni ítélet szörnyű igazságtalanságát átélő magyar nemzedék lelkében frissen vérez ennek az örök magyar hidra-problémának sötét tragikuma: ha a magyarság hősi kardja egyik fejét levágja, menten másik támad.” Egy későbbi elemző, Németh G. Béla irodalomtörténész úgy látja, hogy a magyar történelemnek „az általános erkölcsi érzület kiváltására talán legalkalmasabb nagy alakja Rákóczi.” Herczeg Ferenc érdeme, hogy „meg tudja sejtetni egy kivételesen nagy ember s egy nagy történeti örökség jelenlétét.”111 Rákóczi neve a következő évtizedekben a magyar ideológiaiszellemi életben különböző irányzatok céljaiban kapott jelentős szerepet. A „Kárpátoktól az Adriáig” húzódó ősi haza illúziója sokakat fogvatartott, őrizték a történeti tradíciókat és a keresztény szellemet, ápolták a szabadág szellemét.11" A függetlenségi harcok története ösz- szekapcsolódott a fejedelem és a Rákóczi-család történetével, a Bocs- kai-szabadságharcban részes Rákóczi Zsigmondtól kezdve a szabadságharcot vívó II. Rákóczi Ferencig. Régebbi történetírók is így állapították meg a szabadsághős fejedelem történeti szerepét, de így fogalmazott a legújabb történetírás is a nemzet ügyét meg nem alkuvó következetességgel képviselő történelmi személyiségről. Hatalmas erkölcsi tartással, "Isten és nemzete iránt érzett hűséggel cselekedett, háttérbe szorítva családját és egyéni érdekeit is.”113 Élethelyzete drámáját, felelőssége súlyos terhét más történelmi hősökhöz hasonlóan Rákóczi is vállalta. Halálával a mítosz az itthon maradottak legendájává nemesedett. A Márvány-tenger partján utolsó 1.1 Herczeg Ferenc négy regénye Komis Gyula bevezető tanulmányával Bp., 1941., 21. Herczeg Ferenc: Történelmi regények. A bevezető tanulmányt Németh G. Béla írta. Bp., 1983., 19. 1.2 Varga Zoltán: A debreceni tudományegyetem története I. 1914 1944 Db 1967 126. "3 Balogh Judit: A Rákóczi-család. Rákóczi iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában. 1607 - 1710. ACT A PATAKIANA I. Szerk.: Dr. Dienes Dé- nes., Sárospatak., 1999., 256. ____________________ H ajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI._____ 307
