A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Major Zoltán: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Bihar megyében a 20. század elején

298 Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezéshez... miniszterelnök teljes vehemenciával támogatta a - sokszor hamis adatokon nyugvó - utódállami területi követeléseket.70

Fentiek előrebocsátása azért történt, mert tudvalevő, hogy Bihar megye nagyobbik része - a trianoni diktátum értelmében - Romániához került. A békeszerződés Bihart úgy vágta el, hogy összes életereit átmetszette. A megye egyes részei között a közlekedés nagy nehézségekbe ütközött. Bihar vármegye a román nemzetiséggel volt közvetlen kapcsolatban.79 80 Természetszerűen következik ebből, hogy a román szellemi élet néhány adatát is meg kell említenünk, főként ami a Rákóczi szabadságharccal kapcsolatos. Nicolae Iorga, a hírhedt román nacionalista történész már 1910-11-ben megjelentette könyvét II. Rákóczy Ferenc szabadságharcáról. Nem tudjuk, hogy a nagymajthé- nyi fegyverletétel és a szathmári béke játszott-e ebben valamilyen szerepet.81 A romániai folklórkutatások szerint a Rákóczi felkelésben a románok szerepe jelentős. Különösen Pintea Grigore személye fontos itt. Ő a Nagybánya körüli szegénylegények („rablók”) vezére volt és 1703-ban csatlakozott Rákóczihoz, majd Nagybánya ostrománál csakhamar meghalt, de a nép még sokáig visszavárta. Hősévé vált a román történeti folklórnak. Balladafuzér szól tetteiről, s egyben a két nép történeti sorsának eseményeiről, századok szenvedéseiről, hősi harcairól. A kutatók rámutattak arra, hogy a román betyárballadák a régi vitézi énekekből sarjadtak ki, a Rákóczi seregében harcoló Pintye története is ezek közé tartozik. A legújabb történeti kutatások is említik az erdélyi magyarok és a románok együttműködését a Rákóczi szabadságharc idején.82 A szakirodalom egy bizonyos Fekete Vaszil

79 Marik Sándor. : Új megvilágításban a Kárpát medence I. világháború utáni története. Interjú Ádám Magda történésszel. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle. 40. 2005/2., 227-228.

80 Népművelés Bihar megyében, Budapest, 1929. „ Éhe kenyérnek, éhe a Szónak, Éhe a Szépnek...” Az iskolán kívüli népművelés a munkások és parasztok körében a két világháború között Hajdú-Bihar megyében. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 11. szám.,Szerk.:Gazdag I., Db., 1978. 39.

81 N. Iorga : Francise Rakoczy al II - lea, invietorul constiiatei nationale unguresti si románii. An. Ac. Rom. Mem. Sect. 1st. Ser, 11. t. XXXI11, 1910-11., Tóth Zoltán : Az erdélyi román nacionalizmus első százada. Bp., 1946., 156.

82 Voigt Vilmos : Rákóczi kora és a magyar népköltészet. Rákóczi tanulmányok. A II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmával rendezett tudományos ülésszak előadásai. ELTE Bölcsészettudományi Kar. Szerk.: Sinkovics István - Gyenis Vilmos. Bp., 1978., 156-157., Ortutay Gyula : Román népballadák és nép- dalok. U.Ö.: Halhatatlan népköltészet. Néprajzi vázlatok Bp.. 1966., 283,285.,Pálffy