A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Blazovits László: Megjegyzések a Középkori Szeged, Gyula és Debrecen lakóinak magánjogi helyzetéhez
nagyságú földdarabot kaptak belőle, amelyet nem idegeníthettek el. A nagy kiterjedésű legelőket ugyancsak közösen birtokolták, illetve bérelték, amelyek az egyéni tulajdonlásban jelentős korlátokat jelentettek. A fentiekben elvégzett vizsgálataink után megállapíthatjuk, hogy nem pusztán a közjog, hanem a magánjog tekintetében úgyszintén jelentős eltérések álltak fenn tárgykorszakunkban a királyi szabad városok, valamint a földesúri hatalom alatt állók között. Sőt a két kategórián belül ugyancsak jelentős különbségek mutatkoznak. Mindez arra int bennünket, hogy a hatályos magánjog tekintetében közjogi helyzetéhez hasonlóan minden város viszonyait egyenként célszerű vizsgálat alá venni. Külön figyelmet érdemel továbbá, hogy a városban élő nemesek városi ingatlanaik és ingóságaik felett polgárként rendelkeztek akár adás-vétel, akár örökítés esete forgott fenn. Az egyes városokban fennállt különféle magánjogi viszonyokat — bár a főszabályok érvényesültek az egyes kategóriákon belül — az élet alakította ki. Csak a mai ember számára, aki e tekintetben egy országon belül jogegységben él, sajátos helyzet ez. Álláspontunk megerősítésére szolgál, hogy a Római Birodalomban hasonló helyzet állt fenn. Egy római polgár, aki pl. athéni polgár is volt egyúttal, a birodalomban az előbbi, Athénban pedig a helyi jog hatálya alatt állt/5 28 Blazovits László: Megjegyzések a középkori Szeged,... 55 Detlef Liebs ffeiburgi városi jogász professzor előadása Szegeden a jogtudományi karon 2007. szeptember 17._________________________________________________
