A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Major Zoltán: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Bihar megyében a 20. század elején
Tudnunk kell azt is, hogy Bihar megye Rákóczi-kori iratanyagában óriási pusztulás történt. Hiányoznak Bihar vármegye közgyűlésének jegyzőkönyvei az 1703 - 1711 közötti évekből. Valószínűleg ezek még a 18. században megsemmisültek.8 Bihar megye levéltárának fejlődésében az első világháborút záró békeszerződések nagy károkat okoztak. Az anyag szétválasztása, költöztetése, a megye településeinek megosztása törést jelentett. A bécsi döntések, majd az újabb békeszerződés újabb iratpusztulásokat eredményezett, - az anyag változatlanul hiányos kiegészítése napjainkban is tart.9 Bihar vármegye főispánjának iratai csak 1920-tól vannak a levéltárban, az alispáni közigazgatási iratok az 1906 - 1919 közötti időszakból hiányoznak. A Közigazgatási Bizottság iratai is csak az 1920- as évtől kezdve kerültek a levéltár őrizetébe.10 A községek rendkívül hiányos iratanyagáról pedig fentebb már szóltunk. 282 Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezéshez... Adatok az 1902 - 1906 közötti évekből Szabolcs vármegye gyűjtésre való felhívására Bihar vármegye vezetősége lakonikus választ adott, mint említettük az előzőekben. A kassai Rákóczi szoborra történő gyűjtésről nincs adatunk az iratokban. Heves vármegye közönsége a Rákóczy, Thököly és Bercsényi emlékét meggyalázó 1687. évi V. törvénycikk és az 1715. évi XXIX. törvénycikk törlését sürgeti, valamint javasolja Kossuth Lajos és az 1848-49-i honvédek érdemeinek törvénybe iktatását. Bihar vármegye a következő határozatot fogalmazza meg: „A vármegye közönsége a nemzeti hálátlanság megdöbbentő jelenségének tartja, hogy lehetett oly idő, midőn nemzetünk ezen kiváló jeleseinek emlékét, kik a haza szabadságát és ősi alkotmányát önfeláldozóan megvédelmezték... a kegyeletről megfeledkezett nemzet törvénnyel bélyegezte meg...” Továbbá feliratban fordulnak az országgyűlés képviselőházához, hogy II. Rákóczy Ferencnek, Bercsényi Miklósnak és Thököly Imrének „a haza 8 A helytörténetírás levéltári forrásai I. 1848-ig., Szerk.: Komoróczy György. Db., 1972. 35. 9 Gazdag István.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár története. Db., 1985. 26. 10 A területi levéltárak fondjegyzékei 3. rész Hajdú-Bihar Megyei Levéltár /volt Debreceni Állami Levéltár/ 2. bővített és átdolgozott kiadás. Szerk.: Gazdag I. Kézirat. Db. 1986. 16-17.
