A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Major Zoltán: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Bihar megyében a 20. század elején

279

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI.

Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Bihar

MEGYÉBEN A 20. SZÁZAD ELEJÉN

Major Zoltán László

Bevezetés

M

ég elég erőteljesen jelen volt Magyarországon a millenniumi ünnepségek hangulata a 20. század elején, amikor sor került a Rákóczi- szabadságharc kétszázadik évfordulójának megünneplésére. A „vezérlő fejedelem” kultuszának feltámasztása jelentős politikai tényezők érdekében állott, különösképpen a Függetlenségi Párt aktivizálódása volt szembetűnő jelenség. Sok pártvezér úgy vélte, hogy csak a 48-as párt méltó arra, hogy Rákóczi nevét zászlójára írja. Ismeretes azonban, hogy a függetlenségi eszme ezidőtájt már nem a régi szabadságharcok céljait szolgálta, a gondolat egyre tartalmatlanabbá hígult. A szakirodalom gyakorta utalt már a Rákóczi- kultusz és a dualizmuskori függetlenségi törekvések ideológiájának szerves kapcsolatára, nem egyszer egybeesésére. Függetlenségi harcaink felelevenítése ünnepségek és kiállítások kapcsán színes, lelkesítő látványosságként szolgált a közönség felé. Különösen Rákóczi és bujdosó társai hamvainak hazahozatalakor, 1906-ban, az országos ünnepélyek sorozatában csaptak magasra a túlfűtött nemzeti érzelmek lángjai. A sajtó és az iskolai oktatás azután gondoskodott róla, hogy ez a szemlélet a köztudatban általánossá váljék. A függetlenségi hagyományokban egyfajta kontinuitást véltek kirajzolódni, mely szerint egyenes az út Rákóczi Ferenctől Kossuth Lajosig és tovább is. A függetlenségi hagyományok komplexuma különböző eszmei irányzatok és politika pártok roppant hatásos érvanyagává vált.1

1 R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Bp. 1961. 274-275., Glatz Ferenc: Nemzeti kultúra - kulturált nemzet 1867-1987. Bp., 1988.,123., Major Zol- tán László: Adatok Kornádi és néhány bihari ha|dútelep hajdúhagyományaihoz.