A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút története

Luther u. 1. sz. alatt egy magánvállalkozás is üzemelt, ennek tulajdonosa özv. Friedmann Henrikné volt. Neki parkettgyára működött.

Lényegében idetartozónak érezzük - az Erdei Vasúthoz kapcsolódó megélhetésnek - azt, hogy a teleppel szemben, annak sorompón túli, nyugati oldalán volt és a város vámházában működött Sziffra Imre vezette csárda. Ez előtt, a puszta téren táborozott a fuvarosok szekértábora. A vásárlók velük fuvaroztatták haza a fát.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI.

_______________275

M

egszüntetés

Baross Gábor mellett a legtöbbet emlegetett közlekedésügyi miniszternek Csanádi Györgyöt tekinthetjük, csakhogy ellenkező előjellel. Baross állami tulajdonná tette a magánvállalalkozók vasútvonalait, létre hozta MÁV-t. A vasútvonalat hálózattá alakította, stb. Csanádi pedig „új koncepciót” dolgozott ki. Törekedett a szárnyvonalak és a kisvasutak felszámolására.

O tett látogatást 1973-ban Debrecenben, a város állami- és pártvezetői azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy a rendkívül forgalmas 100. sz. MÁV vasútvonalat /Záhony, Szovjetunió/ a Szabadság-telepre vezető útnál létesítendő felüljáróhoz /sorompó helyett/ anyagiakkal járuljon hozzá. Csanádi bejelentette, hogy az 1949-ben államosított „Zsuzsi”-t megszüntetik. A MÁV ugyanis kimutatatta, hogy az ő tulajdonába került DVGV 5 millió forintos veszteséget eredményezett.

Igaz, hogy a MÁV /ma is ezt alkalmazzák!/ egyik első lépése volt, hogy a reggeli vonat érkezését negyednyolcról féltízre változtatta. Ezáltal lehetetlenné vált a diákok és a dolgozók bejárása, de a terméküket piacra vinni akarók utazása is. így lett lehetséges arra hivatkozni: ráfizetéses a vállalat /személyforgalom visszaesése/.

Ráadásul a bejárás helyett bentlakásra szorított diákok számára kollégiumi helyeket, a munkások számára munkásszállókat kellett építeni /Ez milliókba került./. Családokat zártak el a szokványos értékesítési lehetőségüktől, ezért felhagytak a gazdálkodással, földjük parlagon maradt, ők maguk beköltöztek Debrecenbe, mint munka- és lakásigénylök.

A felszámolás legsúlyosabb - az amúgy is mindig hátrányos helyzetben lévő - tanyavilágot érintette. A MÁV 5 milliós veszteségét messze túlszárnyalta a nem kis kényszerrel megszervezett kollektív