A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút története
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 273 Bevételek: Személyszállításból Áruszállításból Egyéb bevételek 1940-ben 25 313 P 138 593 P 16 051 P 1941-ben 36 525 147 896 14 620 1942-ben 46 160 139 862 16 766 Összesen: 179 957 P 199 041 P 202 788 P A kiadások nem érték el a bevételek összegét, így a vállalkozás addig, míg a város kezelésében volt jövedelmező volt. ' „Nehéz feladatot rótt a vasútra az 1945. év. Az élelmezési gondok miatt jelentősen megnőtt az un. „batyuzó” forgalom. Az infláció miatt gyorsan változtak a menetjegy árai. A 20 km-es menetjegy ára 1945. október 3-tól 1946. június 1-ig 100,- pengőről 5 000,- pengőre emelkedett /1942-ben a 26 km-es menettérti jegy ára 1,- pengő volt./ Ezért a vasút az országban egyedülállóan és elsőnek bevezette a természetbeni díjszabást, amely a forint megszületéséig volt érvényben. A 20 km-es menetjegy ára: 6 kg burgonya, vagy 4 dl olaj, vagy 15 kg szalonna, vagy 6 db tojás volt. A 10 tonnás kocsirakomány díjtétele 2 m3 tűzifa volt. Az ország az I. világháború utáni rossz gazdasági helyzetből a Speyer- kölcsön segítségével akart kikapaszkodni. A kormányzat a felvett hitelt elosztotta az ország települései között. A Debrecennek jutó ösz- szegből a város elsősorban bérházakat épített /némileg pótolva a háború alatt elmaradt lakásépítést, másrészt az új határokon túlról idemenekültek lakásigénye miatt./. Ugyanakkor 460 ezer pengőt juttatott a DVGV fejlesztésére is, ezáltal igyekeztek pótolni az egykori minisztériumok által tapasztalt hiányosságokat. Felépítették a Fatelepi felvételi épületet, új műhelyt létesítettek, s egy pályaőri lakást is készítettek. Csereerdőnél őrház épült, akárcsak Bánkon, de erdőőri lakást emeltek Halápon is. Előbb az Acsádi útnál, majd Nyírbélteken mozdonyszín épült, akárcsak Debrecenben, de ez utóbbi két helyen felvételi épület 39 Linzbauer: I. m. 17. old. Építmények
