A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: A „zsuzsi” Debrecen Városi Gazdasági Vasút története
Majd, 1937-ben a Várhegy rakodóig, a művelésbe fogott erdő széléig építették a pályát. Itt cserkésztáborozási lehetőséget alakítottak ki. Ezekkel az újításokkal, a turista forgalom fellendítésével, plakátok készítésével, képeslapok árusításával igyekeztek a gazdasági válság által teremtett nehézségeket leküzdeni. Újabb és újabb településeket akartak kapcsolni a vasúthoz. Először Nyírlugost, később Nyírbélteket. Ezek a települések azonban Szabolcs megye területén feküdtek, s ez a megye a pályaépítéshez nem akart hozzájárulni, mert így ezek a falvak -, a vasúton keresztül - Debrecen vonzáskörzetébe kerültek volna. Az 1944-es politikai viszonyok között az építés elől elhárultak az akadályok és 1946. január 6.-án Nyírlugost /3,5 km/, majd 1950 novemberében Nyírbélteket is /8,8 km/ elérte a „Zsuzsi, s ezzel az egész pálya hossza 48,2 km-re nőtt. Sőt elképzelések születtek arról, hogy ez utóbbi helyről tovább haladva Encsencs, Nyírpilis, Nyírvasvári, Nyírbátor, Aporháza, Vállalj, Mart, Nagyecsed településeket is be kellene kapcsolni. Ezek az elképzelések azonban nem valósultak meg, sőt annak pont az ellenkezője történt.19 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. ________ 261 Ki bocsátott képes levelezőlap. Bal felsőkép: erdő és pálya részlet. Jobb felsőkép: Vásáry menedékház. Középen: nagy- guthi templomrom és a motoros. Bal alsókép: erdő. Jobb alsókép: turisták a menedékháznál. Az építkezést nehezítette, hogy az előre beszerzett sínkészletet a román csapatok /1919-1920/ elvitték, s azt pótolni 1920-ban csak maga19 U. o.
