A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában
lehetőséget adott volna, akkor már átmenetileg is, s annak analógiájára kezdi meg a megyék szervezését és a kormány felügyeleti jogának körülhatárolását.”6 Ezt azonban nem tehette meg a kormány a kiegyezés politikai és közjogi konstrukciója miatt. Ez a probléma alapvetően a dualista rendszer miatt alakult ki. A vármegyékben igen heves ellenállás bontakozott ki az önkormányzati autonómia megőrzése érdekében, amely az ún. „hevesi-ügyben” jelentkezett a legélesebben. „Azért oly jelentős a hevesi ellenzéki erők kiegyezésellenes fellépése, mert ráirányította a figyelmet a vitás kérdések megoldásának követelésére, a polgári államberendezkedés megkövetelte irányvételre”.7 A kormány megpróbálta a törvényhatóságok hatáskörét úgy szabályozni, hogy ne alakulhasson ki ellentét közöttük, és jogaikat ne tudják felhasználni a központi törekvésekkel szemben. A felelős kormány és az önkormányzati autonómia rendszerét egyeztették össze. A „kiegyezésben realizált hatalmi kompromisz- szumot helyi szintre is le akarták képezni, s azt, hogy a kormány a törvényhatóságok feletti felügyeleti jogának nem a törvényességi kontroll erősítésével, hanem a közvetlen befolyás biztosításával kívánt érvényt szerezni.”8 A kormány pozícióját szerették volna biztosítani. A „reformok ügye nem volt elválasztható a kiegyezéstől és az abban megjelenő hatalmi kérdésektől. Az uralkodó széles jogköre és politikai befolyása révén tért nyerő birodalmi érdekek, illetve nemzetállami törekvések is ezt a folyamatot erősítették.”9 A „hevesi-ügy” kapcsán felmerült alkotmányossági problémák jelentős mértékben befolyásolták a törvényben rögzített jogok megfogalmazását. A kormánynak nem volt más választása, mint hogy e törekvéseinek minden áron ér230 __________Varga Norbert: A polgári közigazgatás... 6 Sarlós B.: Közigazgatás i. m. 22. A kormány és a helyi szervek viszonyának rendezéséről, az „Intézvény” rendelkezéseiről Cieger András is kifejtette véleményét tanulmányában. A Szerinte a kormány rendelkezési és felügyeleti jogát minden törvényhatóságnak el kellett ismerni. Cieger A.: Kormány a mérlegen i. m. 101. 7 Sebestény Sándor: A „hevesi ügy”, 1867-1869. Századok. (1973: 5—6. sz.) 1175. Az esetről: Mim György: A dualista politikai rendszer és működése. In: Polgárosodás és szabadság (Magyarország a XIX. században). Szerk. Veliky János. Bp. 1999. 168-198. 8Uo. 187. 9 Mim György: A reformpolitika esélyei a kiegyezést követő években. Századok. 133. (1999: 3. sz.) 560. __________________________
