A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Gazdag István: Géresi Kálmán /1841-1921/
223 Tudományos irodalmunk több jeles személye felvetette, hogy Géresi Kálmán, a tudományok több területén-kiváló adottságai ellené- re-nem szerzett csillogó nevet, pedig kielégíthetetlen-mohó tudásvágya rengeteg ismeretet halmozott fel, de a felhasználására már nem volt ambíciója, - a siker és a hírnév nem vonzotta. A társadalmi érvényesülést közömbösséggel és a humor fölényével szemlélte. Molnár Pál kemény szavakat használt, amikor leírta, hogy Géresi „... nem válhatott igazi íróvá, sem alkotó tudóssá”. E súlyos kijelentés igazát, vagy elutasítását Géresi Kálmán életműve, tevékenysége - egész emberi mivolta adhatta meg.9 Géresi pályája nem minden vonatkozásban volt sikeres. A könyvtári munkát, - a kollégiumi gyakorlatnak megfelelően, - mellékállásként végezte 1896-ig. Ez a visszás helyzet hátrányosan hatott a Kollégiumi Könyvtár fejlődésére, valójában alig hozzáférhető könyvmúzeummá vált, elzárkózó, rideg magatartás közönségével szemben - a régi patriarchális hagyományok továbbélése, másrészt a vezetés elkényelmesedésének következménye, mely a megőrzés érdekeire hivatkozva általában elhárította a felmerült problémákat, s legfeljebb egy szűk tanári és tudós ambíciójú ifjúsági kör számára nyílt meg. Az 1867. évi szabályozáshoz híven szépirodalmat nem is kölcsönöztek, vagy csak kivételesen.10 11 Szerencsére Debrecenben már más könyvtárak is kölcsönöztek (Polgári Kaszinó Könyvtára, A Felsőbb Tanulók Olvasó Egyletének Könyvtára, Polgári Kör Könyvtára, Egyleti Könyvtár, Kereskedők az Iparos Ifjak Önképző Egylete Könyvtár, Könyvnyomdászok Egylete Könyvtára, Függetlenségi Kör Könyvtára. Kölcsönkönyvtárak: Csáthi-féle kölcsönkönyvtár, Telekdi kölcsön- könyvtár. Magánkönyvtárak: Lugossy József ny. tanár magánkönyvtára, Révész Imre református lelkész magánkönyvtára.) A könyvtár értelmét és értékét a nyilvánosság előtti megnyitása jelentette, - ez a kitárulkozás azonban Debrecen esetében igen csak vontatottan haladt. Géresi Kálmán már 1855-ben felvetette, hogy a főiskolai nyilvános olvasóterem nyilvános városi és olvasóterem legyen." A Debrecen című újság 1869-ben sürgette a nyilvános olvasóterem létrehozását.12 1885-ben Géresi Kálmán emelte fel újra a szavát Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 9 Molnár Pál i.m. 107. o. 10 Molnár Pál i.m. 137. o. 11 Debrecen 1855. május 16. |: Debrecen 1869, szeptember 22.
