A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Gazdag István: Géresi Kálmán /1841-1921/

Nyugat egész táborával Debrecenben járt. Ha volt is Tisza István hivatalos pártfogásának szerepe Géresi magasan ívelő hivatali pályájának kialakításában, de azt nem tarthatta volna fenn 45 éven át Debrecen megbecsült vezető állásaiban tiszteletreméltó egyénisége, személyes varázsa, tekintélye és erkölcsi fedezet nélkül. Nagy műveltsége, széles látóköre és csiszolt modora annyira kiemelte a korabeli, a századvégi Debrecenből, hogy szinte központjába került a város kulturális életének. Kardos Albert 1913-ban így rajzolta meg Géresi szellemi arculatát: alig lehet néhány sorát olvasnunk, vagy alig lehet vele néhány percet beszélgetnünk, Homérosz, Shakespeare és Göthe, Vörösmarty és Petőfi Arany és Madách szavai ne hangozzanak fülünkbe, még pedig a legpontosabb idézéssel, mert szerinte idézni csak tökéletes hűséggel szabad.

1873-74-ben egy héthónapos oroszországi tanulmányúton bővítette tudását magyar történet adatokat kutatva a pétervári és moszkvai levéltárakban. Kiemelkedő szaktudása és gazdag nyelvismerete-a latin, görög nyelveken kívül-jól tudott németül, franciául és oroszul lehetővé tette, hogy 1895-ben ismét állami megbízásból Oroszországba utazzon. Ezúttal az orosz közoktatási helyzetet tanulmányozta. Ezek az utak nemcsak tudományos szempontból voltak értékesek a magyar tudományos élet számára, hanem reális képet is nyújtottak a magyar értelmiségnek külföldről, nevezetesen Oroszországról. Ismerőse Baráth Ferenc az Oroszországból írt Géresi levélre a következőket válaszolta 1873. november 16-án: „Az orosz fővárosból küldött levelét megkaptam, s már csak annyiban is nagy megnyugvásunkra van az, mind nekem, mind hátrahagyott többi barátainknak, hogy meggyőződtünk belőle, miszerint Ön épségben eljutott rendeltetési helyére és nem merült a Néva vizébe. (Kiemelés tőlem GI)6

Fromm Antalnak, Géresi közeli ismerősének levele is figyelemre méltó az oroszországi állapotok akkori, magyar közéletbeli elképzeléséről, 1873-ban: „dacára annak, hogy muszkavezetőnek képzelhettelek, nagy örömmel olvasom leveledet, mert valid be, hogy jogosan estem kétségbe midőn a Naplóból olvastam, hogy muszka országba mentél, szerintem, hogy baloldali bosszúból nyakunkra hozd a kozákokat. Azonban hála Istennek nagyrészt kigyógyultál politikai betegségedből, kérlek szépen vigyázz magadra, vissza ne essél.”7

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 221

6 Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtár. Kézirattár 1506./2

7 Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtár. Kézirattár. 1506./10.