A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Gazdag István: Géresi Kálmán /1841-1921/

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI.

219

Géresi Kálmán

(1841 - 1921) Gazdag István

D

ebrecen tekintélyét, rangját polgárai, a városból elszármazottak, vagy éppen az ide költözöttek szerezték. Sokak nevét tanulmányokból, Debrecen történeti irodalmából és újságokból ismerjük.

Ez alkalommal városunk nagyjainak egyikére, Géresi Kálmánra emlékezünk, a tanárra, a nevelőre, a Kollégium Könyvtárának igazgatójára, az országos hírű Csokonai Kör elnökére, a tiszántúli tankerület főigazgatójára, a történészre, az újságíróra, egyházmegyei, majd egyházkerületi tanácsbíróra.1

Máramaros megyében, Visken született 1841-ben lelkészi családba. Pályáját családi körülményei kedvezően alakították. Az ifjú Géresi szellemi fejlődését anyai nagybátyja, Lugossy József, a neves kollégiumi professzor irányította, debreceni házában, a tudomány sze- retetében.

Az alsó iskoláit Debrecenben járta, főiskoláit Pesten végezte: teológiát, bölcsészetet és jogot tanult. 1863 - 64 között letette papi vizsgáit, az 1863 - 68-as években egyetemi hallgató és segédtanár a pesti ev. ref. gimnáziumban, ahol vallást, magyart, latint és görögöt tanított; majd nevelő volt Tisza Kálmán nagyobbik fia István és leánya, Paula mellett. (1868 - 1873 között)2. Géresi Kálmán pályája alakulása szempontjából fontos, azt is mondhatnánk, hogy meghatározó jelentősége volt a Tisza családnál töltött öt esztendő. Ez idő alatt az akkori társadalmi viszonyok között szokatlanul meghitt, baráti viszony alakult ki

1 A Déri Múzeum Baráti Köre 2005.október 10-én a Déri Múzeum dísztermében előadással egybekötött vitát rendezett Géresi Kálmán közéleti tevékenységéről.

2 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. III. k.

_________________________