A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban

171

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. ságban kapott külön szerepet. Várady (!) Andor sem kapott nagyobb tisztséget 1849-ben, mint az adórónokit, azaz az adóösszeíróét. Molnár Ferenc tiszteletbeli alíigyvéd (aliigyész) volt.

Az állandó bizottmány elé a küldöttség - közelebbről: Jakab Mihály levéltámok és Molnár Ferenc tb. alügyvéd (alügyész) - az alábbi jelentést terjesztette.

Igazgató Választmány ./. alá rekesztett rendelete szerént kötelességünkké tévén, hogy az 1847/8-i XXIV-ik t.cz. 1-sö szakasza értelmében adjunk véleményes jelentést az eránt: hogy Kis Mária [Kismarja], Nagy Várad [Nagyvárad], Nagy Várad Olaszi [Váradolaszi] és Belényes megyebeli szabadalmas állású, s jelenleg is rendezett tanácscsal bíró városokon kívül, mely közönségeket lehetne és kellene még első bírósági hatósággal s rendezett tanáccsal ellátottaknak a Ministerium útján nyilvánítani? - miután az e’ tárgyat illető, ’s [az] egykori Helytartó Tanács előtt is megfordult iratokat átvizsgáltuk, azokat 2 ./. alatt ide mellékelve, következőkben tesszük jelentésünket:

Az 1836-i, 1840-i és 1848-iki törvények sehol se határozzák ugyan meg azon kellékeket, melyekkel a közönségeknek és tanácsaiknak bírni szükséges, hogy rendezetteknek tartathassanak, következőleg széles értelemben mind azon közönségeket rendezetteknek lehetne mondani, melyek maga útján választott tanáccsal és jegyzővel bírván, végzéseiket és tanácskozmányaik eredményét jegyzőkönyvbe igtatják, keblökben pedig netalán még országos és heti vásárok is tartoznak; de az idézett [l]836-iki XIV-ik t.cz. 10-ik szakasza, a XVIII-ik törvénycikk], a XX-iknak 3- és 4-ik szakaszai, a’ [l]840-iki IX-ik tör- vényfcikk] 6-ik szakasza, a Xl-ik törvény[cikk] ’s a’ Váltótörvény 1- ső része VKI-ik fejezetének 127[.] és 132-ik szakaszai, oly jogok gyakorlásában részesítik a’ rendezett tanácsokat, ’s oly kötelességek telyesítését bízzák reájuk, melyek az értelmi képességnek magasb fokozatát feltételezvén, a széles értelemben vett tanácsokkal közösek [azonosak!] nem lehetnek. Ily fogalom látszik rejteni az egykori helytartótanács [l]840-től fogva e’ tárgyban kiadott több rendű intézményeiben is, ilyen a’ [l]848-iki XXIV-ik törvény[cikk]ben, mely a királyi városokra nézve megállapított választási modort [módot], a’ rendezett tanáccsal bíró közönségekre is kiterjeszti. Ugyan ezért mi, szinte [szintén] legfőbb tényezőnek tartván az értelmiséget, bár váltó ügyek és vásári bíróságok tekintetéből, minden oly megyebeni helyeket, me-