A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban

171 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. ságban kapott külön szerepet. Várady (!) Andor sem kapott nagyobb tisztséget 1849-ben, mint az adórónokit, azaz az adóösszeíróét. Mol­nár Ferenc tiszteletbeli alíigyvéd (aliigyész) volt. Az állandó bizottmány elé a küldöttség - közelebbről: Jakab Mihály levéltámok és Molnár Ferenc tb. alügyvéd (alügyész) - az alábbi jelentést terjesztette. Igazgató Választmány ./. alá rekesztett rendelete szerént kötelessé­günkké tévén, hogy az 1847/8-i XXIV-ik t.cz. 1-sö szakasza értel­mében adjunk véleményes jelentést az eránt: hogy Kis Mária [Kismar­ja], Nagy Várad [Nagyvárad], Nagy Várad Olaszi [Váradolaszi] és Belényes megyebeli szabadalmas állású, s jelenleg is rendezett tanács­csal bíró városokon kívül, mely közönségeket lehetne és kellene még első bírósági hatósággal s rendezett tanáccsal ellátottaknak a Ministerium útján nyilvánítani? - miután az e’ tárgyat illető, ’s [az] egykori Helytartó Tanács előtt is megfordult iratokat átvizsgáltuk, azokat 2 ./. alatt ide mellékelve, következőkben tesszük jelentésünket: Az 1836-i, 1840-i és 1848-iki törvények sehol se határozzák ugyan meg azon kellékeket, melyekkel a közönségeknek és tanácsaik­nak bírni szükséges, hogy rendezetteknek tartathassanak, következő­leg széles értelemben mind azon közönségeket rendezetteknek lehetne mondani, melyek maga útján választott tanáccsal és jegyzővel bírván, végzéseiket és tanácskozmányaik eredményét jegyzőkönyvbe igtatják, keblökben pedig netalán még országos és heti vásárok is tartoznak; de az idézett [l]836-iki XIV-ik t.cz. 10-ik szakasza, a XVIII-ik tör­vénycikk], a XX-iknak 3- és 4-ik szakaszai, a’ [l]840-iki IX-ik tör- vényfcikk] 6-ik szakasza, a Xl-ik törvény[cikk] ’s a’ Váltótörvény 1- ső része VKI-ik fejezetének 127[.] és 132-ik szakaszai, oly jogok gya­korlásában részesítik a’ rendezett tanácsokat, ’s oly kötelességek telyesítését bízzák reájuk, melyek az értelmi képességnek magasb fokozatát feltételezvén, a széles értelemben vett tanácsokkal közösek [azonosak!] nem lehetnek. Ily fogalom látszik rejteni az egykori hely­tartótanács [l]840-től fogva e’ tárgyban kiadott több rendű intézmé­nyeiben is, ilyen a’ [l]848-iki XXIV-ik törvény[cikk]ben, mely a kirá­lyi városokra nézve megállapított választási modort [módot], a’ rende­zett tanáccsal bíró közönségekre is kiterjeszti. Ugyan ezért mi, szinte [szintén] legfőbb tényezőnek tartván az értelmiséget, bár váltó ügyek és vásári bíróságok tekintetéből, minden oly megyebeni helyeket, me-

Next

/
Thumbnails
Contents