A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt községrendezése 1848-ban
166 Ruszoly József: Bihar vármegye megkísérelt... rosok - a papsághoz és a nemességhez hasonlóan - összességükben önálló országos rendet képeztek, számos kiváltsággal (privilégiummal), így különösen az országgyűlésre történő követküldés jogával. A szabad királyi városok a vármegyékkel és a szabad kerületekkel (így a Hajdú kerülettel) azonos szintű törvényhatóságokat alkottak, azaz mindenekelőtt saját bíráskodási jogot - benne vérhatalmat: pallosjogot (ius gladií) - nyertek. Némi bíráskodási joggal a földesúri joghatóságot jelképező úriszék alá rendelt falvak, még inkább a mezővárosok is bírtak, ám az ezt gyakorló elöljáróságaik maguk is földesúri befolyás alatt jöhettek csak létre. A polgári átalakulást előkészítő reformországgyűléseink egyik legfontosabbika, az 1832/36. évi alkotta meg első községi törvényünket, amely a községeket háromfelé tagolta, a) rendezett tanácsot tartó község, b) rendezett tanácsot nem tartó község és c) nemesi község néven. A c) csak a vármegyének volt alárendelve, az a) és b) továbbra is a földesúmak, természetesen megyei felügyelettel. A község szavunk eredeti jelentésében lakossági közösséget jelentett (latinul: communitas, németül: Gemeinde), nem pedig - miként már jó ideje - pusztán falut. Az elnevezések 1836-ban anélkül változtak meg, hogy a korábbiak kimentek volna a használatból. Faluból és mezővárosból — a vármegye és a Helytartótanács beleegyezésével egyaránt lehetett rendezett tanácsot tartó vagy éppen nem tartó község. A „rendezett tanács” lényege: az erre jogosult helység - egyebek mellett - elsőfokú bírói joghatóságot kapott, melyet éppen erre is rendezett tanácsa révén gyakorolt. Bihar vármegyében Nagyvárad, Váradolaszi, Belényes és Kismarja nyert rendezett tanácsú jogállást; az utóbbi nyilvánvalóan egykori földesurától, Bocskai Istvántól kapott példátlan szabadságlevele alapján. Mint az 1848-i iratokból kiderül, a megye már korábban is kísérletet tett a rendezett tanácsú községek számának növelésére. II. II. A helytartótanács 1840. december 1-i intézményében fölszólította Bihar vármegyét a rendezett tanácsú községek megállapítására (39.102/1840. Htt.); majd kétszer is megismételte azt: 1842. Böjtmás hó [március] 8-án (9568/1842. Htt.) és 1846. Szent András hó [no-
