A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Petró Leonárd: Az érmelléki nemesség vagyoni tagozódása

lyamatát a szakirodalom több megye vonatkozásában kimutatta és - elsősorban gazdasági eredetű - okait is részletesen feltárta' . Esetünkben ugyan a folyamatjelleg nem ábrázolható, azonban feltételezhető, hogy a forrásban rögzített állapot hasonló tendenciák eredménye.

Az énnelléki járás nemesi társadalmában is a nagybirtok vitathatatlan túlsúlya érvényesült. Az egyházi és világi uradalmak együttesen az összes fizetett hozzájárulás csaknem telét adták, holott arányuk fizetők egy százalékát is alig éri el. A 15 mágnás által összesen befizetett összeg (1346 forint 33,6 krajcár) pedig meghaladta, a birtokos nemesek (6. táblázat) által fizetett mennyiséget (1261 forint 7,2 krajcár). Az itteni birtokaiból legkevesebbet profitáló báró Dőry József is az összeírtak 91%-nál fizetett többet.

Az összeírásban birtokosként szereplők anyagi ereje valójában meg sem közelítette a főnemesekét. Még az a vékony réteg is messze elmaradt mögöttük, amelyet a tekintélyes középbirtokos családok alkottak: a legtehetősebb köznemes, Bujanovich Eduárd által fizetett mennyiség még az egy ötödét sem érte el annak, amivel Stubenbergné járult a költségekhez. Nem tudjuk pontosan meghatározni, mekkora befizetett összeg jelentett viszonylagosan stabil anyagi körülményeket, de valószínű, hogy a „birtokosok ” jó része nem tartozott közéjük. Varga János éppen Bihar vonatkozásában végzett vizsgálatai szemléletes bizonyítékkal szolgáltak arra nézve, hogy a megyei nemességnek nagy része küzdött szinte mindennapos anyagi gondokkal. Ez alól még az olyan befolyásos családok sem voltak kivételek, mint az érmelléken (is) birtokos a Bemáthok vagy a Miskolczyak.

Mindazonáltal a személyükhöz kapcsolódó összeg arról tanúskodik, hogy birtokaik nagysága még így is jóval az átlag felé emelte őket. Viszonylagos gazdasági erejükhöz kellő társadalmi befolyás pá162 Petró Leonárd: Az énnelléki nemesség vagyoni tagolódása

24 Erdmann Gyula hasonló eredményre jutott Zemplén megye vonatkozásában: Erdmann Gyula: A Zemplén megyei nemesség tagozódása, jövedelmi viszonyai a 19. század első felében. In: Rendi társadalom Polgári társadalom I., (Szerk.: A. Varga László) Salgótarján, 1987. pp 85-91; illetve Odor Imre Baranya megye nemességét vizsgálva: Odor Imre: Az 1809. évi nemesi összeírás forrásértéke, felhasználásának lehetőségei. In: u. o. pp. 111-124.

25 A nemeseket a városokba hajtó okokról a legrészletesebben: Rácz István: I ároslakó nemesek az alföldön 1541-1848 között. Akadémiai kiadó, Bp., 1988. pp. 67-99, valamint szól még Odor Imre. i.m.

26 A nemesség szinte minden rétegét átható fokozódó anyagi ellehetetlenüléssel kapcsolatban: Varga János; A bihari nemesség hitelviszonyai a polgári forradalom előtt. In: Történelmi Szemle 1958/1-2. sz. pp. 21-53