A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Petró Leonárd: Az érmelléki nemesség vagyoni tagozódása
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 157 Fő % Személyi kivetés alatt 91 4,2 Személyi kivetés 1733 80,8 Személyi kivetésen túl 322 15 Összesen 2146 ion 6. táblázat Az első csoport esetében viszonylag könnyű dolgunk van. Azok, akik személyi kivetés alatt fizettek nyilvánvalóan nem ebben a járásban laktak, itt csupán kisebb mértékű feudális jövedelmet élveztek, s mint ilyenek, nem képezik vizsgálódásunk tárgyát. Természetesen minden esetben fennállhat az a lehetőség, hogy a fizető személy nem itt lakott, de - amint azt korábban említettük - a lakóhellyel kapcsolatban az összeírás nem rendelkezik egyértelmű adatokkal, így csak ebben a kevesebb, mint száz esetben állíthatjuk ezt teljes bizonyossággal. A járásban bírt vagyonuk mértéke alapján ugyan semmiféle következtetés nem vonható le, különválasztásuk arra viszont alkalmas, hogy szűkítsük a járásban lakó nemesek maximális számát. Ha ugyanis a nem itt élőkhöz hozzávesszük az egyházi szervezeteket, akkor - a főrangúakat is ide számítva - maximum 2072 nemes személy élt a járásban. Ez a járás Fényes Elek által 68936 fősre becsült lakosságának kb. 3 százaléka: valamivel a nemesség magyarországi átlaga (kb. 4,6%) alatt volt'\ A személyi kivetést fizetők csoportja volt a nemesség legnépesebb rétege: az összes nem főrangú kiváltságos több mint 80 százaléka belőlük került ki. Az e csoportba tartozók vagyoni állapotának elemzéséhez azonban meglehetősen kevés információt nyújtanak az összeírás adatai, ezért velük kapcsolatban csak néhány általánosabb megállapításra szorítkozhatunk. Feltételezhetően a rovás alá vett vagyontárgyak egyikével sem rendelkezők nagyobbik hányada valóban a legszegényebb rétegét képviselte a nemesi társadalomnak. Az egyetlen nemesi - töredék vagy ritkábban egész - telken gazdálkodó kurialisták ebben a fizetési kategóriában találhatók. Az „egytelkesek” országos nemesek voltak, 18 A nemesség számarányára vonatkozóan Vörös Károly adatait használtuk. Vö.: Vörös Károly: A magyarországi társadalom (1790-1848). Magyarország története. * V/l k, Szerk. Vörös Károly. Akadémiai Kiadó, Bp., 1980________ __
