A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Petró Leonárd: Az érmelléki nemesség vagyoni tagozódása

A mezővárosok ugyanis helyzetükből, kiváltságaikból és váro­sias jellegükből fakadóan általában jobb feltételeket és kedvezőbb életkörülményeket biztosíthattak az ott élők számára, így a nemessé­get és más kiváltságos csoportokat is inkább vonzották, mint a vidéki falvak". A járás hét oppidumából négyben (Diószeg, Margita, Székely- híd, Széplak) valóban magas (az átlagot többszörösen meghaladó mér­tékű) a befizetések alakulása. Ezek azonban a már említett útvonalak mentén feküdtek, ami nem utolsó sorban központi jelentőségüket is meghatározta. A kissé távolabb fekvő Micskén „csupán” közepes, Szentjobbon és Szalacson pedig igen alacsony a fizetők aránya. Ebben ugyan közrejátszhatott e két utóbbi teljes egyházi fennhatósága, de mindenképpen meghatározó fontosságú volt, az említett útvonalaktól való távoli fekvésük is. Szalacsról például Fényes külön kiemeli bő­ven tennő földjeit, s jómódú lakosait1'. Ennek ellenére mégsem volt a kiváltságosok számára kellőképpen vonzó. Az összeírásból az derül ki, hogy a nemesi hozzájárulás száma alapján felállított hierarchiában az egyes települések helyét nagyobb mértékben befolyásolta közlekedésföldrajzi helyzetük, mint jogállá­suk. Az, hogy miért tartottak a nemesek egyes településeket alkalma­sabbnak arra, hogy letelepedjenek és/vagy ott birtokot szerezzenek, igen sokrétű okokra vezethető vissza, amelyek feltárása részletesebb és sokkal kiterjedtebb kutatásokat igényel. A rendelkezésünkre álló forrás alapján az viszont biztosan állítható, hogy járás települései kö­zül azok voltak a legnépszerűbbek, ahol a kedvező természetföldrajzi adottságok jó közlekedésföldrajzi helyzettel párosultak. Van még egy szempont, amit érdemes a fentiek mellett figye­lembe venni. Az egyes járásokban történt befizetések számát a járás magyar nyelvű lakosságának arányával összevetve ugyanis kideríthe­tő, hogy a vármegye nemzetiségi viszonyai milyen szerepet játszottak a nemesség földrajzi elhelyezkedésében. 11 12 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 151 11 Vő.: Pálmány Béla: A mezővárosok társadalma Nógrád Vármegyében a török hódoltság utolsó szakaszától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig. In: Rendi társa­dalom - Polgári társadalom L, (Szerk.: A. Varga László) Salgótarján, 1987. pp. 133-143 12 Fényes Elek: i.m. p. 86

Next

/
Thumbnails
Contents