A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa
volt pesti házukban.127 Bizonyára valami üzletről tárgyaltak, de a nap- lóból nem derül ki, miről. Ugyanebben az évben, szeptember 18-án Pesten rendezték az Első Dunai Gőzhajózási Társaság közgyűlését, amelyen a pénzügyileg érdekelt Moritz Fries felszólalt. Az ugyancsak érintett és szintén jelenlévő Széchenyi viszont hallgatott.128 129 130 S még egy adalék: 1843. június 28-án Széchenyi ausztriai nyaralása során ellovagolt Vöslauba, Moritz Fries birtokára. Csak az asszonyt találta otthon, aki szintén egy osztrák bankár lánya volt, név szerint Florentine Pereira-Amstein bárónő. „Egész hidegen bánt velem” - rögzítette nap129 lójában a gróf, de az okot nem jelölte meg. Noha egészen bizonyosra vehető, hogy időközben is találkoztak, a pozsonyi affért követően a gróf naplójában Péchy Ferenc neve csak 1842 késő tavaszán fordul elő újból. Mégpedig változatlanul a bizalmas „Poly Péchy” alakban, közelebbről meg nem nevezett üzletek kapcsán. 0 A következő esztendőben a feleség rejtélyesnek látszó ügyét igyekezett jogi úton megoldani, vagy legalább enyhíteni. Péchyné feltehetően valamiféle kellemetlen váltóügyletbe bonyolódott, mert Széchenyi többször - 1843. február 24-én, április 16-án és 18-án, július 16-án, augusztus 11-én131 - beszélt erről közeli ismerősével, Vághy Ferenccel (1776-1862), aki a hétszemélyes ítélőtáblán a váltóügyek referense volt.132 Az ügyhöz kapcsolódóan Széchenyi akadémiai hagyatékában fennmaradt egy német nyelvű levélfogalmazványa, amelyet 1843. november 19-én, már Pozsonyból címzett Péchy 114 ______Bényei Miklós: Széchenyi István, az álmosdi keresztapa 1 27 1840. július 27-28-án. Gróf Széchenyi István naplói. 5. köt. (1836-1843.) Budapest, 1937. 395. p. 128 Gróf Széchenyi István naplói. 5. köt. (1836-1843.) Budapest, 1937. 407. p. - A Cs. Kir. Szabadalmazott Első Dunai Gőzhajózási Társaság 1829. március 13-án alakult, jórészt bécsi bankok finanszírozásával. Széchenyi is egyik részvényese volt. - A társaságról szólva 1842. március 19-én, Pesten kelt levelében szintén megemlítette Fries gróf nevét: Gróf Széchenyi István levelei. 3. köt. Budapest, 1891. 126. p. 129 Német eredetiben: „Ich ganz kalt behandelt.”; Gróf Széchenyi István naplói. 5. köt. (1836-1843.) Budapest, 1937. 729. p. 130 Gróf Széchenyi István naplói. 5. köt. (1836-1843.) Budapest, 1937. 601. p.; 1842. május 30-i feljegyzés. 131 Gróf Széchenyi István naplói. 5. köt. (1836-1843.) Budapest, 1937. 683., 706., 711., 740., 749. p. 132 A bíró 1840-ig Sopron város polgármestere, egy ideig országgyűlési követe, a Magyar Tudós Társaság igazgató tagja volt, tehát Széchenyi három irányból is kap- csolatba kerülhetett vele. Szinnyei J. i.m. 14. köt. Budapest, 1914. 736. has. ______
