A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009 (Debrecen, 2009)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István az álmosdi keresztapa

a diétái küldöttségnek, amely 1826. február 8-án Bécsben köszöntette

84

I. Ferenc (1768-1835) királyt közelgő születésnapja alkalmából.' Néhány nappal később, amikor a rendek a tudós társaság felállítására bizottságot küldtek ki, az alsótábla 1826. február 16-i országos (hivatalos) ülésén Péchy Imrét is delegálták a testületbe, amelybe másnap a felsőtábla egyik képviselőjeként a nádor, József főherceg (1776-1847) természetesen - a kezdeményező Széchenyit szintén kinevezte. Február 18-án a deputáció tagjai már össze is ültek, a legsürgősebb tennivalók megvitatására/" Az álmosdi földesúr belépett a gróf által szervezett Nemzeti Casinóba is, ahol 1828. szeptember elején a direktóriumba (az igazgatóságba) is beválasztották, egyikeként a kevés számú köznemesnek/6

Péchy Ferenc - akit 1825-ben Bihar vármegye táblabírájává neveztek kix7 - szintén támogatta a kaszinó gondolatát. Mivelhogy ekkortájt sokat időzött Pesten, 1827 júniusában a szervezésbe is bekapcsolódott.^ Részese volt a rendszabások (az alapszabály) szövegezésének, bár olykor - mint például 1828. február 10-én - kissé fura megnyilatkozásaival bosszúságot okozott a grófnak.

Mint ottani birtokost és táblabírót, Péchy Ferencet 1832-ben megválasztották Pest vármegye második országgyűlési követének84 85 86 87 88 89 90;

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 107

84 Bártfai Szabó László: A sárvár-felső vidéki gróf Széchenyi család története. 3. köt. 1820-1920. Budapest, 1926. 171-172. p. A Széchényi-család jogtanácsosa, Xántus Ignác egykorú feljegyzését idézi, ahol tévesen (nyilván elírás folytán) Péchy Ferenc neve szerepel az apjáé helyett. A jogász a híres néprajzkutató, Xántus János (1825- 1894) atyja volt; vö. Szinnyei J. i.m. 14. köt. Budapest, 1914. 1664. p. - I. Ferenc születésnapja február 12-én volt; Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest, 1967. 496. p.

85 Gróf Széchenyi István naplói. 3. köt. (1826-1830.) Budapest, 1932. 20-21. p. A február 17-i ülésről lásd még: Gróf Széchenyi István beszédei. Budapest, 1887. 44. P86 Gróf Széchenyi István levelei. 1. köt. Budapest, 1889. 86. p. (Majláth Béla lábjegyzete Széchenyi István 1828. szeptember 9-én Wesselényi Miklós báróhoz intézett leveléhez.)

87 HBML IV. B. 456/d. 27. d. (Reszeghy-hagyaték).

88 Gróf Széchenyi István levelei. 2. köt. Budapest, 1890. 2-4. p. A nyomtatott körlevél 1827. június 17-én kelt; ennek utóiratában a június 10-i előkészítő tanácskozásról számolt be, és a jelenlévők között felsorolta álmosdi barátját is.

89 Gróf Széchenyi István naplói. 3. köt. (1826-1830.) Budapest, 1932. 196. p.

90 Dedek-Crescens Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye története. In: Pest-Pilis- Solt-Kiskun vánnegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, 1910. 1. köt. 392. p. -