A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi történetéből - A "Baranyi-per"

Tehát 1759. április 30-án a Tiszántúli Kerületi Táblánál indult meg az eljárás, Baranyi Miklós actiója (keresete) után.34

A per azonban nem hozott előrelépést, sőt Gábor ismét abba a mentőövbe kapaszkodott, amibe már apja is: II. Miklós törvényes fiúságát kétségbe vonni, ha ez sikerül, akkor II. Miklósnak tényleg nem lett volna joga továbbra is követelni az apai örökséget. Ha ő a törvényes fiúgyermek, akkor viszont a másik két fiú (Gábor és György) számított volna törvénytelennek, mivel ekkor I. Miklósnak, Sándor Zsuzsannával kötött házasságának érvényessége megkérdőjeleződött volna.

Ennek a kérdésnek az eldöntésében az egyház volt az illetékes: Az ügy a váradi püspöki tanács elé került, ahol is 1760. március 1-én olyan értelmű végzés született, mely arra kötelezte Baranyi Gábort, hogy élő tanúkkal vagy írásos bizonyítékokkal támassza alá a vádjait. Ebben Gábor támaszaként olyan ember szerepel, mint Svetics Jakab personális (személynök), a perben addig felmerült bizonyítékokat, vallomásokat küldték fel neki Pestre, véleményezésre. Ez a tény pedig alátámasztja az előbb említett - egyenlőtlen feltételeknek titulált - koncepciót, hiszen tudjuk, hogy a személynök a 26 tagból álló Királyi Táblának volt az elnöke és tekintélye nem kis nyomásgyakorló eszköznek számított.

Érdemes a szemben állók vallási hovatartozásáról is írni, hiszen a kor rekatolizáló törekvései mellett nem részesültek egyforma elbánásban a katolikusok és a más vallásúak, jelen esetben a reformátusok. Baranyi I. Miklós legkésőbb az 1710-es években (Zoltai Lajos szerint 1718-ban35) térhetett át a katolikus hitre, két fontos ok miatt.

Az egyik a házasságához kapcsolódik: így próbált elszakadni első feleségétől és törvényessé tenni második házasságát (Ennek ellenére Ungvári Katalint a halála után a halotti anyakönyvbe így jegyeztek fel: “Uxor Domini Spectabilis Nicolai Baranyi36. "). Második (Sándor Zsuzsánna) és harmadik (Jászay Borbála) feleségét is áttéríttette a katolikus vallásra.

A másik ok már sokkal fontosabb: A Rákóczi szabadságharc során a kezdeti időszakban a kurucok oldalán találjuk I. Miklóst, míg a harcok lezárultának időpontjában már a császári oldalt támogatja. A korszakban egy hűségeskü letételével volt egyenértékű, ha egy protestáns vallású áttért a katolikus hitre. 1. Miklós (és a többi rekatolizáló) azonban nem önzetlenül tette meg ezt a lépést: a várható előnyök és hátrányok mérlegelésének eredőjeként fogható fel. És Miklós jól számított, az udvar nem volt hálátlan, a fentebb felsorolt birtokok mennyiségéből ez világosan látszik. Tömören megfogalmazva talán még szembetűnőbb a kontraszt a két fél között: Udvarhű, jelentős földbirtokkal rendelkező katolikus középnemes a debreceni, református iparos ellen.

Volt még egy kedvezőtlen előjel II. Miklós számára: Ungvári Katalin 1706- ban szülte meg fiát. Ez azt jelentette, hogy azok a tanúk, akik hitelt érdemlően tudtak volna tanúskodni, részben nagyon idősek vagy halottak voltak Ha azt vesszük alapul, hogy olyan ember idézheti fel hitelesen a szóban forgó időszakot, aki a kérHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 95

34 Zoltai Lajos: im. 174. o., Ebben az időben négy kerületi bíróság működött, úgymint: Nagyszombaton. Kőszegen, Eperjesen és Debrecenben.

35 Zoltai Lajos: im. 175. o.

36 ifj. Barta János: im. 98. o.