A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Mónus Imre: Adalékok a Rákóczi szabadságharc történetéhez
hogy a háború végéig szolgáló jobbágyok családjukkal együtt a földesúri hatalom alól felszabadulnak, s a letelepedéshez falut és szabad földet kapnak. 1708 őszén a magyar konföderáció már gondolt a háború államhatalmi szintű befejezésének előkészítésére. Félős volt 1709 tavaszán a nyugati országok harcterén pusztító pestis járvány kelet felé terjedése is, valószínű, hogy Bottyán János generális halálát is a pestis okozta. Rákóczi béketárgyalásokat kezdeményezett, az erdélyi fejedelemségről is hajlandó volt lemondani. így a hágai béketárgyalások következményeként I. József császár alkotmányos formában, a magyarországi háborút országgyűléssel kívánta lezárni, és törvényes uralkodást ígért, cserébe katonát, adót és élelmet követelt. 1710. január 22-én a romhányi csatában egyik fél sem győzött, de a nagy számbeli fölényben lévő kurucok, akiknek a császáriak 700-800 fő veszteségével szemben 406 katonájuk esett el, megteremtették az összeköttetést az ostromgyűrűbe fogott Érsekújvár és a magyar konföderáció hatalma alatt lévő terület között. A pestis a katonaságot, a lakosságot egyaránt tizedelte, a főtisztek és a lakosság körében egyaránt pánikot keltett. A pestisjárvány, a döghalál nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kuruc hadsereg harcértéke a minimálisra csökkenjen. Sok helyőrségben a katonák egy része meghalt, a többi - nem a császáriaktól, hanem a láthatatlan ellenségtől, a rettenetes „gugahaláltól” félve - szerteszaladt. A Rákóczi szabadságharcról eltérőek a vélemények, az azonban egyértelmű, hogy a pestisben sokkal, talán 50 ezerrel is többen haltak meg, mint ahányan a szabadságharc küzdelmeiben elestek.5 Az 1709 tavaszán Hágában megkezdődő békekonferenciát egész Európa az általános béketárgyalásokat megnyitó fejleménynek tekintette. Az egy évtizede fegyverbe öltözött Európában megkezdődött a háború befejezésének időszaka. A béketárgyalások alkalmával Rákóczi is elküldte megbízottait a tengeri hatalmak képviselőihez és Poroszország királyához. A tárgyalások megszakadása súlyos döntés elé állította. Franciaország a háború folytatását követelte. Anglia és Hollandia képviselői viszont hajlandóknak mutatkoztak, hogy közvetítést és garanciát vállaljanak a Habsburg-magyar megegyezésben, és Magyarországot is belefoglalják az általános békébe, ha Rákóczi béketárgyalást kezdeményez az udvarral, és nem ragaszkodik az Erdélyi Fejedelemséghez. Rákóczi elgondolásai egybevágtak e feltételekkel, és emlékiratban fejtette ki már korábban is leszögezett álláspontját: személy szerint kész lemondani a fejede- lemi címéről és erdélyi birtokairól megfelelő cserebirtok ellenében. Egyedül Erdély önálló államiságának elismeréséhez ragaszkodik, s mivel nemzetközi biztosíték ezt garantálni látszik, elfogadja a tengeri hatalmak javaslatát, hogy még az általános béke előtt, - mintegy ahhoz vezető előzményként - békét köt a Habsburg kormányzattal. Rákóczi 1710. augusztus 19-én kelt pátensében tudtul adta a vármegyéknek, hogy külföldi hatalmak közvetítésével elkezdi a békekötés taktikáját. Pálffy János gróf, horvát bán, a császári lovassági hadsereg tábornoka (magyar származású) főparancsnok kezdte el a tárgyalásokat. A 47 éves Pálffy' a császári állandó had82 Mónus Imre: Adalékok a Rákóczi szabadságharc történetéhez 5 Magyarország Krónikája 7. Tóth István György: Három ország egy haza. ADAMS Kiadó 1992, 57.p. _________________________________________________________
