A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz Hajdú és Bihar megyékben
54 Tudjuk,hogy a nemesi ellenállás az ősi alkotmány visszaállításának jelszavaival lépett fel a 18. század végén, ez pedig valójában a régi nemesi szabadság gyakorlásának az igényét jelentette. A jozefinista szisztéma bukása után az uralkodótól törvényes biztosítékokat követeltek jogaik védelmére. A köznemesek politikai elképzeléseiknek széles közvéleményt óhajtottak teremteni. „Alkotmányos” küzdelmükben természetes szövetségeseknek kínálkoztak azok a társadalmi rétegek, melyek társadalmi törekvéseit már korábban is korlátozta az uralkodó. Ebből a szempontból elsősorban a privilegizált községekre, a jászkunokra és természetesen a hajdúkra számíthattak. Ebben az időszakban a Hajdúkerület léte is veszélybe került, hiszen II. József császár megszüntette annak önállóságát és Szabolcs megye fősége alá vonta. A veszély ugyan elmúlt nemsokára, de a hajdúvárosok és hajdútelepek küzdelme még sokáig folytatódott.45 A Hajdúkerület 1790. évi országgyűlési követutasítása is a régi szabadságokról beszél, amelyeket a fejedelmektől kaptak, köztük elsősorban is a telepítő fejedelemtől, „...az időknek bizonyos szakaszaiban, mikor minémű tetemes sebek estek vér özönökkel szerzett szabadságainkon, elől beszélvén rövideden mindenütt, mind eleinknek, mind magunknak fejedelmeinkhez bizonyított hívséges szolgálatunkat és a haza s magyar nemzet szabadságainak helyre állítására s annak állandó megmaradására tzélozó vitéz tselekedeteinket és mindenütt hathatós protectiot kérjenek.”46 A 18. század utolsó éveiben a bihari hajdúk perét a királyi tábla elé utalták. Ezután hosszú hallgatás következett. A bihari hajdú községek 1802-ben Lovassy Sz. Gergely és Csató Mihály személyében követeket küldtek a diétára.47 Tépe közég is a hajdútelepítő fejedelemre hivatkozott jogai igazolásánál. Bocskai szabadalomlevelét, amelyet a községnek adott, egy 1829. évi hivatalos jelentés szerint Apafi Mihály 1661-ben erősítette meg, s ez utóbbi még 1829-ben is megvolt.48 A hajdúszabadság emléke élt a polgári parasztoknál, az elveszett szabadságjogok visszaszerzése volt a céljuk. Az elégedetlenek élére Csuka Sámuel „néplázasztó” állt, aki a birtokában levő oklevelek alapján a hajdúszabadság visszaperlésére biztatta nemcsak a polgáriakat, hanem a nánásiakat is. A Csuka családban szájhagyomány élt arról, hogy ők a 16-17. században nagy szerepet játszó Csukath Lénártbajomi és váradi kapitány leszármazottai volnának. A polgáriak pedig arra hivatkoztak, hogy a hajdúk Polgárt Homonnai Bálinttól, Bocskai kedvelt fővezérétől szerezték meg 1608-ban. A II. Mátyástól 1613. április 1-én Szoboszló, Nánás, Hadház, Vámospércs és Polgár hajdúvárosok részére adott kiváltságlevél mindazokat a szabadságjogokat biztosította, amelyeket Bocskaitól kaptak. Csuka mozgalma 1820-ban vett nagyobb lendiile- tet„amikor csatlakozott hozzá Pipó Mihály, a böszörményi elégedetlenek vezére is. Ezután 1823-ban létrejött a „Hajdú Társaság Jussai” mozgalom. A Társaság emberei célul tűzték ki a „hajdúkiváltságok” történeti eredetének, fejlődésének és gyakorlatának, valamint egyes szabadságjogok elvesztése okainak kikutatását és visszaállítáMajor Zoltán László: Adatok a Bocskai-hagyományokhoz... 45 Rácz I.: A Hajdúkerület 1790. évi követi utasítása...i.m. 225. 46 U.o.: 230. 47 Szendrey I.: A bihari hajdúk pere...i.m. 44-46. 48 Osváth P.: Bihar Vármegye Sárréti Járása...i.m..,366.
