A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Debrecen 1604-ben
35 ta a sugarakat arra a máglyára, amelyhez már csak a lángot fogó szalma hiányzott. Az elégedetlenség élére Bocskai István, a hosszú ideig Habsburg-párti politikus került. Debrecen a magyarországi és erdélyi városok közül elsőnek került kapcsolatba a Bocskai István vezetése alatt kirobbant Habsburg-ellenes küzdelemmel. 1604 elején Barbiani - Rudolf császár Kassa vidékén táborozó, s a protestánsok üldözését feladatul kapó vezére - hogy pénzt szerezzen fizetetlentil dúló zsoldosainak megszorongatja Debrecent: „ ...hogy harmad nap alatt harminc ezer forintokat küldjenek ki, mert ha nem, ők az várost dúlják fel... ”. A pénzt azonban nem sikerült másképp előteremteni, ezért „ ...a bírák házanként ján'án, sokak ládáját felnyitogatták, sokakat megsanyargattak, tömlöcöztek és valakinél mi pénzt találhattanak felvötték, s az németeknek kivitték, de még így is a kívánt summa nem teljesedhetett... "3 Milyen jogcímen várt Barbiani 30.000 forintot a várostól? Kassán a magyar király képviselőjeként székelt, s Debrecen a Magyar Királyság részét képezte. Az igazság az, hogy 1596 és 1603 között Debrecen hovatartozása igen bizonytalan volt. A történészeknek a mai napig nem sikerült kideríteni ezt, s a rendelkezésre álló források nem elegendőek erre. Debrecenre a törökök is igényt tartanak: 1598-ban a tatárok pusztítását csak úgy kerülhette el, hogy birtokában volt a török császár védelmező levelének. Bihar megye a Pártáimhoz tartozott, de igen nagy önállóssággal rendelkezett. Önállóságáéit cserébe továbbra is fizeti a töröknek az adót pénzben és terményben. Ezek a terhek 1604. elején sűrűsödni kezdenek: február 18-án Husszain szolnoki bég szekereket és vízhordó taligákat kért a várostól, majd Szálán egri beglerbég 200 szekeret követel Szolnokra, tíz nappal később magához rendeli a debreceni főbírót további követelésekkel.4 Debrecen külkapcsolatai azonban hamarosan megváltoznak. 1604. őszén Basta György főkapitány fízetetlen zsoldosaival Kolozsvárott van, és hírét veszi a Bethlen Gábor vezetésével megindult szervezkedésnek és a Bocskaival való kapcsolat felvételének. Barbiano főkapitánynak parancsot ad, hogy fogja el Bocskait és foglalja el birtokait. El is indul Váradra, alvezére sikertelenül megostromolja a nagykereki kastélyt, majd Adorján mellett tábort üt. Innen küldi levelét a városnak, hogy háborús szükségletek miatt küldjön a város 10.689 forintot, melyet a haditanács 15 napon belül megtérít a városnak. Egy hét múlva újabb összeget követel. Két nappal később azonban Bocskai a hozzápártolt hajdúkkal Almosd mellett szétveri Petz ezredes seregét és Barbiano Pocsaj-Debrecen érintésével Tokaj várába vonul vissza. Ekkor viszik magukkal Portörő Jakabot és Borzán Gáspárt két debreceni tanácsbeli embert kísérőül: „ ...A másik tábor pedig az váras mellett haladó útjában lévén, kalauzokat kére. Adának két tanácsbeli embereket, úgy mint Portörő Jakabot és Borzán Gáspárt, akiket szintén Tokajig elvivének vetek. De mivel oda is hihető nem böv konyhára mentenek a németek, innen a városból kívántának élést az pénz restanciájával. Mikor azért késnék az város megküldésével haza bocsátják egyik tanácsbeli embert, úgy mint Portörő Jakabot, hogy vagy élést vagy választ vigyen. Mivel pedig megtiltotta az várost Bocskai fejedelem az németeknek való gazdálkodástól, nem leihete módot az németeknek kévánsága teljesítésében, így ott kelle hagyni az egy tanácsbeli embert, úgy mint Borzán Gáspárt. Ki úgy ott az tokaji 3 Barta Boldizsár im. 15. 4HBMLIV.A. 1021/c. 121, 123. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.
