A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Debrecen 1604-ben
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 33 Debrecen 1604-ben Szendiné Orvos Erzsébet S zabó Magda kiváló műve, a „Kiálts város !” elolvasása, valamint a 400. évforduló indított Debrecen 1604. évének elemzésére.1 A dolgozat a Bocskai- szabadságharc előestéjén mutatja be a várost: milyen szerepet vállalt az „ország” életében gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális téren egyaránt. Sajátos a város helyzete, mert a három részre tépett ország hármas határán fekszik. Debrecen az 1538-ban megkötött váradi béke után Bihar vármegyével Szapolyai János birtokában maradt, az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott, majd Szolnok elfoglalását követően 1552-től a török adófizetője is lett. Ugyanakkor jogot formált a város adójára a Királyi Magyarország is, mivel néhány adományból szerzett és zálogos birtoka Szabolcs vármegyében feküdt. A 15 éves háború A „Kiálts város!” előjátékában a történelem három meghatározó személyisége, Ahmed szultán, II. Fülöp spanyol király és Rudolf magyar király „vitázik” arról, hogy kit terhel a felelősség Borzán Gáspár, a történelmi idők áldozatát jelképező debreceni szenátor haláláért. A történet nagyon jól ábrázolja Debrecent a XVII.sz. elején, megértéséhez azonban vissza kell forgatni az idő kerekét! Már a 13. évében vagyunk a 15 éves háborúnak, mely váltakozó szerencsével folyt az egyesült keresztény seregek és Szinán nagyvezér török seregei között. Nagy tervek, stratégiailag jelentéktelen sikerek, súlyos kudarcok, hatalmas véráldozatok, hullámzó hadműveletek jellemezték a két, egymást legyőzni képtelen hadsereg működését. A háborúért hozott áldozatok nem álltak arányban az elért eredményekkel: a háború csak a pusztulást, a hadszíntérré vált ország lakosságának szenvedéseit növelte. A Habsburg-kormányzat nagy célja: a törökök kiűzése Magyarországról Erdély és a két román fejedelemség bekapcsolódásával nagy reményeket keltett, s ez nem kevesebbet jelentett volna, mint azt, hogy közel három esztendővel megrövidül a török világ Magyarországon. A háború reménykeltő szakasza azonban 1595-ben véget ért. A harcok második szakaszában is értek el sikereket, de a területi változások összesítve a törökök előnyét mutatták. A XVII. sz. elejére kimerül a török birodalom, de a Habsburgoknak sem volt erejük döntő győzelmet aratni a 1 Szabó Magda: Kiálts, város! In: Erőnk szerint. Bp. 1980.
