A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564-1640 között
323 mosam szaporodik. Ezekben pedig nem csupán gazdasági cselédek, majorosok, béresek, dohánykertészek ütnek állandó lakóhelyet. Örvendetesen gyarapszik a pusztákon a kisbérlők és önálló kis gazdák szorgalmas, takarékos, munkás erős osztálya is, amely kerülve a várost, állandóan a maga tanyáján lakik. Számos példa esik előttünk, mikor az igyekvő kisbérlő holnap már tulajdonosává lesz az általa bérelt 1-2 nyilas (5-10 kát. hold) földnek. A névtélen apró embereknek ez a dolgos raja, az élet ösztönétől sarkaltatva, úgy Debrecenből, mint a szomszédos községekből, különösen Újvárosról már már ellepte Czuczát, Ondódot, Elepet, Hegyest, az új földeket, azután Halápot, Bánkot és a Cserét. Természetes fejlődése, vissza nem szorítható alakulása ez a viszonyoknak.64 A legújabb népszámlálás már tizenhárom ezer lakost talált a debreceni pusztákon. Olyiknak annyi a lakosa, hogy egy-egy bokorba költözve, jókora népességű falu kitelnék belőle. Ondódon 1557, Macson 982, a Cserén 935, Ohaton 900, Halápon 855, Bánkon 671, Elepen 668 ember él. Iskola pedig csak Macson és Ohaton. Egyebütt se tanító, se pap. Holott a török defterdárok 1573-ban mindenütt templomot is találtak. Még a 30-40 házat számláló faluban is. Első kötelessége tehát a városnak, hogy e 2 - 3 ezer magyar család számára megfelelő helyeken kultur központokat teremtsen. Hogy tankötelesek iskolahiánya miatt ne szaporítsák száz számra az analfabéták amúgy is szörnyű nagy tömegét. Hogy ez ajóravaló szegény nép legalább legfontosabb intézményeit a közegészség- ügynek közelben megtalálhassa. Hogy olykor-olykor legyen módja Isten igéje hallgatásához is! Ez utóbbi óhajtás már inkább a szent ekklesiára néz. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. Lajos Zoltai: Settlement of country folk into Debrecen 1564-1640 Issued by: Kálmán Radies In his paper the author writes about the countiy folk settling in Debrecen in the period between 1564 and 1640. He not only analyses the reasons and process of the moving in, but also examines the city’s trade, economic life, increase in capital and the actual political events. The notaries regularly entered the settling serfs in the registers, but the nobility only infrequently, while the number of these also increased more and more. Zoltai informs us of the conditions for entry of the settlers, writes about the civil laws, about Debrecen’s inhabitants and serfs, and about defence of the city in the disastrous Turkish era. 64 Zoltai: Birtok megoszlás Debrecenben. A magyar Gazdaszövetség kiadása. 1900.
