A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

esik a Halastavak területébe. Nevét hihetőleg a XVIII. sz. vége felé ottan körül pász- torkodott Zoltán András szánadó gulyástól kapta.. (D. L Rel. 1780: 183.)

162. Zsombokos vagy Zsombékos. A Hortobágyon több ilyen nevű mocsár volt.

a. Ohatnak Meggyes és Földvár halmok alatti részén. 1750. (D. F: Tkpgy. 195. sz.)

b. Zsombékos lapos. M.átán, Kecskés felöl. 1883. Berényi tkp. Mondják Nagy:sombé- kosnak is.

c. Zámon a Sárosér közelében.

d. Ugyanott az Arkus és a Hortobágy folyók közt.

163. Zugógát folyása. Halápon, a haláp—csere-bagosi hármas határnál lép debreceni földre. Vize a Tökös tavon keresztül folyt tovább. 1771. (B. L. Tkpgy. 177. és az évszám nélküli 14. sz.)

164. Zsong vagy Songvölgye. Ondód pusztának Perec nevű dűlőjében keletkező, délre igyekvő vízmeder. Hossza 9 kim. Ebesen az egykori falu helyén az Agod völgyével egyesül. (L. a katonai térképen.) 1750. Songvölgye. (D. L. Tkpgy. 37. sz.) 1883. Zsong völgye. (Berényinél.)

A XVII. században, nem sokkal Ebesfalva elpusztulása után, alighanem más néven, tán Szilvölgye névtn is ismertek. Ugyanis az 1640. évi földosztásnál ZU-, Agod-, Kutya-, Vérvölgyek Brocforrása, forrása és Pontos nevű vízfolyások és víztartó helyek mellékén történt az ebesi és szepesi szántóföldek kiosztása. Zsong völgye nem említtetik. Ellenben egy már régebbi tanácsi határozat, amely tizennégy esztendővel Ebes elpusztulása után kelt, együtt nevezi meg a Zsong- és a Vérvölgyet, arról tanúskodik, hogy a debreceniek már akkor kezdték vassal élni a zálogba vett ebesi földeket. (D.L. Jkv. 1608:143. 1.)

165. Vajdalaposa. Eleppusztán. A Kadarcs és Kösély közt elterülő mocsaras terület. A közelében emelkedő nagy halomról vette a nevét, amelyet más 1617-ben is így hívtak. Hogyne, mikor a monda szerint Apor László erdélyi vajda ezen a halmon ütötte fel sátorát 1310-ben, amikor a koronát visszaadta Ottó király követének, Omodé nádornak és Tamás esztergomi érseknek. (Szűcs id. m. I. 54-55. 1.)

166. a. Várkus, kisebb rét Nagycserének a város felöli oldalán, Arokrét alatt. (Erdők térképe. Trkpgy. 14. sz.)

166. b. Vasné tisztája. Rét a Nagycserén. 1730. (D. L. Külb. ir. 1379. sz.)

167. Vedrő ere, Halápon a vámospércsi út ment keresztül rajta. (D. L. Relatio 1783: 26. sz.)

168. Vérvölgy. Az ondódi puszta napnyugati oldalán elinduló s Ebes-pusztán keresztül, ennek Szoboszló felöli szélén észak-déli irányban folydogáló széles ér. Miután a négy másik debreceni ér egyesüléséből alakult Peceérrel összefolyt, a szoboszlai Köteles-pusztán, 1600 méterrel lejjebb vizét a Kösélybe ömleszti.

Tikos mérnök szerint a Vérvölgy főága a debreceni határon 7.21 kilométer, mellékága 2.73 kim. Balkányi Szabó Lajos szerint a Vérvölgy név 1660-ban ragadt e vízfolyásra, onnan, hogy Szejdi basa kurtányai a Debrecenbe menekülő szigeti lakosokat e völgynél utolérvén, őket lemészárolták. Ugyanígy ír Szűcs István. (Debr. tört. II. 372. 1.) Ezelőtt 30 esztendővel magam is ezt az előadást követtem a Debrecen körüli birtokos nemes urakról és jobbágy népességről írott értekezésemben. (Debr. Képes Kalend. 1908. évf.) Azóta rájöttem, hogy Szigetegyháza 1617-ben már puszta, nép- telen s mint praedium, a szoboszlai hajdúvitézeké. (D. L. Balmazi stb. ir. 16. sz. a. Egyezség Debrecen és Szoboszló között a szigeti Kösély medrére nézve. Debr. Ké280

____________________ Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Közli: Radics Kálmán