A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Bogdándi Zsolt: Gyerőfi János számadása az 1597-1598. évi erdélyi hadiadóról

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.

27

Gyerőfi János számadása az 1597-1598 évi erdélyi

HADIADÓRÓL

z állami hadiadót Erdélyben subsidium-nak vagy contributio-nak nevezték. Ennek igazgatásáról, felhasználásáról a fennmaradt töredékes jegyzékek ^általában csak kisebb tájegységek gazdasági viszonyaira vonatkozóan szolgálnak adatokkal, a begyűjtött adó összegére, országos szintű felbecslésére többnyire nem adnak lehetőséget.1

A megszokott kapunkénti 99 dénárt az 1593. szeptemberében tartott országgyűlés egy „új és szokatlan tereh” kirovásával egészítette ki, és ugyanakkor felszólította a fejedelmet, hogy az „országnak jövedelmét az igen szükséges és elmulhatatlan dolgokra” fordítsa, a haszontalan költségekkel pedig számoljon el.2 A rendkívüli adó kivetését Ember Győző részben azzal magyarázza, hogy a rendes adó elégtelennek bizonyult a katonaság ellátására, másrészt a rendek kísérletet tettek arra, hogy a kivetésen és behajtáson kívül az adó felhasználását is kivegyék az ekkor még „gyenge fejedelmi kézből”.3 A beszedett adót Kolozsvárra, a rendek által választott három conservator, Kendi Gábor, Siger János és Siveg másként Huet Albert kezéhez gyűjtötték, akik mellé titkárként Trauzner Lukácsot nevezték ki.4 1594 februárjában a kifizetések eszközlésére fizetőmestert állítanak a pénztár élére, Haller Gábor személyében. Ebben a tisztségben őt a Kendi-párt egyik főembere, Gerendi János követi, akinek a hatásköre is megnövekszik, hiszen már ő maga dönthet a zsoldosok félfogadásáról és fizetésükről.5 Ugyanekkor a fizetendő zsoldok összegét is meghatározzák, a generálisnak havi 300 Ft-ot, egy lovagnak 3 Ft-ot, egy gyalogosnak pedig szintén annyit szánnak, a fizetőmesteré a meghatározhatatlan összegű

1 Oborni Teréz: Erdély pénzügyei 1. Ferdinand uralma акт 1552-1556. Budapest, 2002. 15.

2 Erdélyi Országgyűlési Emlékek III. (szerk.: Szilágyi Sándor). Budapest, 1877. 421. (a továbbiakban: EOE)

3 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Budapest, 1946. 466. — Trócsányi Zsolt: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései (Adalék az erdélyi rendiség történetéhez). Bp., 1976. 189-190.

4 Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540-1690. Bp., 1980. 314. - Trauzner Lukácsra vonatkozóan 1. Dáné Veronka: A Trauznerek a fejedelemség korában. In: Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2003. 81-89.

5 Trócsányi Zsolt: i.m. 314.

Bogdándi Zsolt