A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

271

b. hidasiéi a hortobágyi p. mátai részén, Kecskés p. felől. Területét 1914 óta mesterséges halastavak foglalják el. 1752. Ludasréttye, melyet Ludasfok köt össze a Hortobággyal, a Karácsonyfoka táján. (D. L. Mátai tkp. 154. sz. a.) A katonai tkp. Zsombékos laposnak nevezi a Ludasrétet. Berényinél is legmocsarasabbnak jelzett része Nagyzsombékos.

91. Malomfolyás. Keskenyér Parlaghon, a sámsoni oldalon, a Határhalom és a Méneshegy mellett. 1835. (D. L. Tkpgy. 31. sz.)

92. Malomgát folyása. Bánk p. Haláp felőli részén a fancsikai határ közelében. Összeér a Felsőszárcsás nevű nagy réttel. Talán még az el nem pusztult Bánkfalva vízimalmát hajtotta valamikor. 1771. (D. L. Tkpgy. 76. sz.) A katonai térkép is feltünteti.

93. Marthon pariaga. Valószínűleg rétes kaszáló. 16312. L. a fancsikai réteknél.

94. a. Máthe István kuttya. A hortobágyi p. mátai részén Nagykecskés p. felől, a határszélen. Említve a máta-csegei ha-tárperben. 1582-1585. (D. L. Mátai ir. 5. és 14. sz. okm.)

94. b. Mátai fok, a mátai teleknél a Hortobágyba torkollik. 1752. (D. L. Tkpgy. 154. sz.)

95. Mátyás ere Ohaton, a Kenderes halomnál a Bodács erével egyesül. 1750. (D. L. Tkpgy. 195. sz.)

96. Matyófenék a Hortobágyon, a mátai Csúnyaföld egy része. Most mesterséges Halastó. 1883. (Berényi tkp. és Zelizy id. m.)

97. Meggyes, Nagy- és Kismeggyes rétek a Hortobágy nyugati részén, Ohaton, az ugyanilyen nevű füredi csárda körül. (Zelizy id. m. 30. 1.)

98. a. Méhes mocsár a hortobágyi pusztán, az Árkus vize és a nagyiványi út közt. (Zelizynél.)

98. b. Ménes laposa. Ohat középső részén. 1883. (Berényi tkp.)

99. Mélyvölgy a debreceni Parlagit puszta déli részén, az egykori Csörsz árka mellett. 1835. (D. L. Tkpgy. 31, sz.) Zeleméren is van ilyen nevű hajlat.

100. Mérges ér. L. Sárosérnél.

101. Mihály rekeszi középkori halászó hely Debrecen, Fancsika és Szalóksámson határainak összeszögelésénél, a debrecen-vántosperesi vasúttól délre, a Csereszélben. 1347. Szalóksámson határai megjárásánál nevezik meg. (Anjouk. Okmt. V. 48- 49. I. és a „Város c. debreceni lap 1913. évf. 3. sz.)

102. Mikelaposa. Elepen a Kadares nagy kanyarulatában, a Borosfok alatt. 1883. (Berényi tkp.) E nevet 1620 óta viselheti, amikor Mike Pál szenátor, főbíró egy ott ásott kutat örök áron megvett 8 forintért. (D. L. jkv. 1620:247. 1.)

Mogyorós folyása. L. a. Tócónál.

103. Morotva = Holt Tisza meder, Ohat és Csege közt. Már 1248-ban előfordul Nagymortva-, 1335-ben pedig Morina néven. (Fejér Cod. Dipl. V12. 18. és Károlyi Okit. I. 111. 1.) Azóta pedig számtalanszor a városi levéltár okmányaiban. A debreceniek úgy tartották, hogy Ohatot Csege felöl a Morotva határolja.

Na gyár ok. L. Ördögárkot.

104. a. Nagyerdei fürdő. Kezdetben szerény berendezésű kádfürdővel összekötött vendéglő - nyári mulatóhely a Nagyerdőn. Ma már nyári és téli uszodákkal bővült, hőforrás vízzel táplált, kényesebb kívánságokat is kielégíteni tudó pompás gyógyintézet. A fürdő első, régibb része 1825-ben épült 15,380 rh. fr. költséggel. 1877-ben

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.