A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

kodó név, mint az újkerti homokbuckára a Jerikó hegye és a parlagi dombra az Aráról hegye elnevezés.

6. b. Bánki folyás. Bánk p. Fancsika felőli részén. Ugyanennek a fancsikai határban lévő darabját Fancsikai folyásnak nevezik. (D. L. Tkpgy. 14. és 76. sz.)

7. Bájbeli rétek és Báltisztája. Fancsika északnyugati részén a Bálhegyénél.

1569. Egy darab rét Bájban. 1581. Ugyanígy.

1632. Bájbeli Réthek. 1773. Báltisztája. (D. L. Szép. stb. ir. 58., 71., 150. sz. és Tkpgy. 89. sz.)

1865. Bálhegy és Báltisztája. (Balkányi Szabó L.: Száz helynév.) Fantasztikus magyarázatot sző hozzá.

8. Bedees rétje vagy tisztája és Bedecsfarka. Fancsika puszta délkeleti sarkában, Haláp felől, a nagylétai út baloldalán.

1632. Bedes réthe (D. L. Szepesi stb. ir. 150. sz.) 1744. A két Bedéts, Bedélsfarka, Bedéls tarkolattya. Határjáró jelentés. (D. L. ohati stb. ir. 299.sz.) 1773. Bedels tisztája. (D. L. Tkgy. 98. sz.) írták Betetsnekis.

9. Bikarétje, A halápi erdős p. déli szélén, Fancsika és Bánk felől, a Hármas, határ tájékán. 1744. „Bikaréttye mellett való gerenden találtunk egy határt”. (D. L. Ohati stb. ir. 299. sz.). 1771 .Bikarét. (D. L. Tkgy. 174. sz.)

10. Bodács ere. Határjelző Ohat és Egyek közt. Innen Egyek alá kanyarodik. E falu keleti részét Bodács- vagy Bodajcs oldalnak hívják. Gazdag lelőhelye a bronzkori településnek. De mint magyar helynév is többszáz éves. A XV. század derekán (1440-1455.) Bodáchot Egyekkel együtt hol mint Egyek utcáját, hol mint külön birtokot emlegetik. (Károlyi Okit. 11.

130., 173, 177, 181. sz. oki.)

1336. Bodachere (Kár. okit. 1. 122. sz. oki.). - 1718. Bodács (D. L. Ohati stb. ir. 236. sz.). — 1780. Bodács (D. L. Tkpgy. 8. sz.)

Bodaj ősmagyar szó = búza. (Turul 1891. évf. Nagy Géza közi.) Ebből származhatott cs helynévképzővel, mint Barancs, Danes, Garancs, Ivancs, Karancs stb. Ez esetben jelentése: Búza-termőhely.

Bodóréte. 1632. L. Fancsikai réteknél.

11. Bocskoros. Vízállás Рас puszta felső részén. 1864. (D. L. Tkpgy. 160. sz.)

12. a. Bogárzó. A hortobágyi puszta keleti részén elterülő mocsár. (Katonai tkp.). Berényi id. tkpén Szálka laposa.

12. b. Nagybogárzó nevű vízállás a hortobágyi p. nyugati szélén is volt, Kócs felől. Másik neve Kerekfenék 1759. (D. L. Tkpgy. 90. sz.)

13. a. Borosfok. A kőudvari mocsarakat köti össze a Kadarccsal.

1620. „Pálfi Ferenc és Pál testvératyafiak a Zálka és Boros-fok nevű földön Nyrő Benedek szomszédságában fekvő atyai kottyokat 8 írtért eladják Муке Pálnak (ez meg szenátor és főbíró). (D. L. Tan. Jkv. 1620:247.1.) íme a Nyirő rétje és Mike laposa névadói. — 1883. (Berényi tkp.)

13. b. Borsósrét. Nagy- és Kisborsós. Borsósfoka. A hortobágyi p. vizeninneni részén, az Ökölföldön, Angyalháza felől. Környékén fekszik a város töizsménesének tanyája már 80 év óta.

1698. Borsosfoka. Tanúkihallgatás az angyalháza-mátai határról. (D. L. Mátai ir. 20. sz.) 1752. és 1762. (D. L. Tkpgy. 154. _és 61. sz.) A Nagyborsóst köti össze a Hortobággyal. — Kisborsóst a katonai tkp. Feketerétnek nevezi. A Borsóslapos rendszeres öntözhetése végett 1935-ben e lapos és a Hortobágy medre közt 309 kát. hold területű tároló medence épült.

258 ____________Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Közli: Radics Kálmán