A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Forrásközlések - Gorun-Kovács Blanka: A diószegi és székelyhídi görög-katolikus kereskedők 1740-es császári oklevele
például nemcsak a Habsburg Birodalomból és a Felvidékről hoztak árucikkeket (Bécs, Eperjes), hanem a Török Birodalomból is (Csonka Mihály Hencidából pl. borssal, sóval és dohánnyal kereskedett). A diószegi és székelyhídi kereskedők közül voltak olyanok, akik azt nyilatkozták, hogy Váradon laknak ugyan, mégis ennek a céhnek a tagjai maradtak. 1784 október 8-án volt egy másik összeírás is, melyet Beliczai Adám szolgabíró végzett. Ebből az összeírásból 12 görög létezésére derül fény, melyek közül 2 telegdi , 1 csatári, 1 bihari, 2 várad-olasziból való.14 A szalontai járásban - amint az Lengyel Mihály szolgabíró összeírásából kiderül - szintén voltak görög kereskedők és mindenki a már említett diószegi és székelyhídi céhhez tartozott. Cséfán 1, Szalontán 4, Sarkadon 1, Ugrán 1 — de itt nincsenek feljegyezve a kereskedő testvérei, akik szintén kereskedtek -, Oláhszentmiklóson 1 - ahol szintén voltak testvérei a kereskedőnek - , Jánosdán 2 és Tamásdán 1 görög kereskedőt írtak össze.15 A vármegye más területén jellemző helyzetről nincsenek adataink. Elméletileg, ha a privilégium tartalmát tekintjük, akkor ezek a kereskedők a görög - katolikus egyházhoz tartoztak. Természetesen nincsenek adataink arról, hogy melyik kereskedőnek milyen vallási elhivatottsága volt, de a privilégiumból az derül ki, hogy a fennt említett egyházhoz tartoztak. Az viszont tagadhatatlan, hogy ebből a a diószegi és székelyhídi kompániához tartozó görög kereskedők körében létező vallási környezetből került ki az első Bihar vármegyei görög - katolikus püspök, akit Meliteus Kovácsnak hívtak. Meliteus Kovács Moreába született, majd elkerülve onnan, Diószegen szolgált, mint plébános. Később Várad esperese lett, majd 1748-tól görög - katolikus püspök, aki Forgács Pál váradi római - katolikus püspök, alárendeltje volt.16 A diószegi és székelyhídi céhek görög kereskedőivel a kapcsolata püspökké választása után sem szakadt meg. Ezt onnan tudjuk, hogy fennmaradt egy adat, miszerint Kristoff János kereskedőnek anyagi nehézségei támadtak - konkrétan ötezer forint tartozása volt - amit Meliteus Kovács átvállalt. Kristoff János 1760 előtt a diószegi kereskedő kompánia tagja volt. Váradra költözése után különböző okok miatt anyagi problémái keletkeztek,17 amit csak a görög - katolikus püspök támogatásával tudott megoldani. Úgy gondoljuk, hogy ez a példa is alátámasztja, hogy milyen fontos szerepet játszott a XVIII. századi görög - katolikus egyházban 248 Gorun-Kovács Blanka: A diószegi és székelyhídi görög-katolikus... Macedóniában laknak. Görög Pál Tordáról viszont azt állította, hogy az ő felesége "Vala- chiában” lakik, mivel ők is csak “vendégek”. 14 U.o. Nincs semmi információnk a termékekről és az országokról ahonnan ezek származnak. A többi hat kereskedő saját társulást hozott létre, de nem céh tipusúakat. viszont megtartották más kereskedőkkel a kapcsolatukat, annak ellenére, hogy azok a székelyhídi és diószegi céhhez tartoztak. 15 U.o. Itt is hiányoznak a termékekről és származási helyükről szóló adatok. Viszont azt tudjuk, hogy egytől egyig a kereskedők a Török - Birodalom alattvalói voltak. 16 Bővebben lásd Gheorghe Gorun. Precizári la bibliográfia unei personalitati controversate a Bisericii Greco - Catolice románé: episcopul Meletie Kovács. In Studia Universitatis Babe? - Bolyai, Theologia graeco - catholica Varadiensis, XLIV, 1-2, 1999. 181-186. 17 Részletesebben lásd a mi munkánkat, Gorun - Kovács Blanka: A nagyváradi görögök a XVIII. században, i.m., 212. __________________________________________
