A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Antal Tamás: Az esküdtszékek reorganizációja (1896-1900), különös tekintettel Debrecenre
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 195 AZ ESKÜDTSZÉKEK REORGANIZÁCIÓJA (1896-1900), KÜLÖNÖS TEKINTETTEL DEBRECENRE Antal Tamás Az esküdtszéki eljárás beillesztése a bűnvádi eljárásba A 19. század végére az esküdtszék intézményének Magyarországon is volt már hagyománya. Ugyan az 1843. évi büntető eljárási javaslat tárgyalásakor a karok és rendek tábláján a vármegyék 28:22 arányban megszavazták a részben Deák Ferenc kezdeményezésére megtervezett esküdtszéki rendszert, azonban a konzervatív főrendek nemet mondtak az egész javaslatra.1 Néhány év múltán, az 1848. évi alkotmányozás folyamatában a sajtótörvény mégis életre hívta az esküdtszéket — még ha csupán a sajtóvétségek felett ítélendő is. Deák Ferenc 1848. április 29-én kelt rendelete az első esküdtszéki eljárást részletező jogszabályunk volt, amelyet azonban a forradalom után következő események okán a gyakorlatban - két pozsonyi esettől eltekintve - nem alkalmazhattak. A sajtóesküdtszék reneszánsza a kiegyezéssel azonnal eljött: 1867. május 17-én az igazságügyi reformernek számító Florvát Boldizsár ismét életre hívta, és az általa megalkotott, majd számos alkalommal kiegészített rendelet egészen 1900-ig - pontosabban a Bűnvádi perrendtartás (1896. évi XXXIII. te.) hatályba lépéséig - hatályban állt.2 Érdekes és érdemes megemlíteni, hogy a Buda és Pest városok területén való kisajátításokról szóló 1868. évi LVI. te. a vitás kártalanítási esetek rendezésére francia mintára szintén esküdtszéket alkalmazott, így azok egy rövid időre a magánjogban is megjelentek.3 Az 1881. évi kisajátítási törvény azonban már nem vette át ezt az intézményi megoldást. Mégis: a bűnvádi eljárás teljes kodifikációjának történetében az esküdtszék csak igen későn, Szilágyi Dezső minisztersége alatt szerzett legitimációt, míg a korábbi tervezetek - az utolsó 1888-ban - azt elvetették. A már bemutatott, s mérsékelt vélemények szerint is lángelméjű Szilágyi új alapokra fektette a kodifikációt helyet biztosítva abban az esküdtbíráskodásnak is. 1 Both Ödön: Küzdelem az esküdtbíráskodás bevezetéséért Magyarországon a reformkorban és az 1848. április 29-i esküdtszéki rendelet. = Acta Juridica et Politica. Tomus VII. Fasciculus 1. Szeged, 1960. 5-7. p., Stipta István'. A magyar bírósági rendszer története. Debrecen, 1998. 133-134. p. 2 A m. k. igazságügyministeriumnak 1867. május 17-én 307/eln. sz. a. kelt rendelete a sajtóvétségek felett ítélendő esküdtszékek felállítása iránt. Magyarországi törvények és rendeletek tára (a továbbiakban MRT). 1867. II kiadás. Pest, 1871. 89-115. p. 3 Ruszoly József: A kisajátítás törvényi szabályozásának története Magyarországon (1836- 1881). in: Uő: Tíz tanulmány a jog- és alkotmánytörténet köréből. Szeged, 1995. 81-82. p.
