A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen 1849-1918
192 Ölveti Gábor: Az iskoláztatás története egy hajdú megyei településen... Földes község iskolatörténetének vizsgálata ráirányítja a figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek kedvező hatással voltak a helyi oktatásügy fejlődésére. Közel egy évszázadon át a református többségű település iskoláztatására ösztönzőleg hatott Debrecen a „megújuló” egyház központja. A rektorjárás, a lelkész-, majd tanítóképzés a szakembereket, az egyház szervezete pedig a fenntartása alá tartozó elemi iskolák felügyeletét biztosította. A református egyház nemcsak összegyűjtötte, de lelkészei és tanítói révén közvetítette az ismereteket a tanköteles korosztálynak. Földes nagyközség társadalmának meghatározó eleme volt a kuriális nemesség nemcsak a korai időszakban, de a polgári átalakulás idején is. A kuriális nemesi testületnek, de az 1867 után megalakult önkormányzatnak is nagyobb érzékenysége volt intézményei iránt, mint a hasonló nagyságú és jellegű településeken. A kedvező helyi körülmények között lépett életbe az 1868-as népiskola törvény, amely megteremtette az új állam-és közigazgatási felügyeletet, megőrizve az egyházi szervezetek autonómiáját The history of schooling in a Ha jdú county community 1849-1918 Gábor Ölveti The first school in the large village of Földes at present situated in Hajdú-Bihar county already existed around 1657. The dominant factor of the village school history is that fundamentally Presbyterian schooling is in question. The Calvinist reform centred in Debrecen attributed extreme importance to the success of primary school education, which also influenced the inhabitants of the territorially close communities. The populous Israelite communit}' already ran a school in Földes, however the Presbyterian majority schooling was dominant from beginning to end. The Földes school developing significantly in the examined period was supported by the, for the majority curial nobility of the large village and the ratepaying population, a good example of which is the donation of landowner László Káli ay. The civil transformation resulted in significant alterations in the area of schooling, for to be sure at the end of the era 11 teachers carried out the everyday and repeat primary education of the school-age children. The material and personal conditions for this partially divided primary school with six grades, were probably developed in this period. The new primary and municipal authority developed following the public education act of 1868, which held in respect the autonomy of the religious organisations. With the increase in population, not only the organisational, material
