A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István és Beöthy Ödön kapcsolata, közös diétai küzdelmei

egyik, Diószegen állomásozó századának kapitánya, parancsnoka volt — a még aktív és a más kvietált huszártiszt találkozott volna.3

Mindkettőjük sorsára elhatározó hatással volt a nemzeti mozgalom fellendülése, az 1825-27. évi országgyűlés: Széchenyi ekkor lépett a politikai pályára4, Beöthy pedig ekkor döntött úgy, hogy közéleti szerepet vállal.5 A világlátott táblabírót 1830-ban a vármegye nemessége országgyűlési követévé választotta.6 Feltételezhető, hogy a diétái tanácskozások második szakaszában, amikor Széchenyi István is jelen volt, a két egykori huszártiszt látta egymást, esetleg szót is váltottak, de erre vonatkozó adat az ismert forrásokban nem lelhető fel.7 Beöthy Ödön Pozsonyban a formálódó reformtáborhoz csatlakozott, majd a diéta berekesztése után a bihari ellenzék megszervezője, a liberális eszmék és a nemzeti önrendelkezés gondolatának itteni propagátora lett. Befolyását, tekintélyét jelzi, hogy 1832-ben újra elküldték a rendi országgyűlésre (később, 1839-ben és 1843-ban, majd rövid ideig 1848 forradalmi tavaszán szintén ő volt az egyik bihari követ).8

A két, addig jó néhány pontján párhuzamosnak tekinthető életvonal 1833- ban bizonyíthatóan találkozott. Széchenyi ekkor már a magyar politikai vezetőréteg egyik legismertebb és legvitatottabb személyisége, a polgári átalakulás első átfogó programjának megalkotója, számos korszakos akció kezdeményezője.9 10 * Beöthy Ödön számára ez a diéta hozta meg a hírnevet és az országos elismertséget. Népszerű szónokká vált, beszédeiben, érvrendszerében a liberális reformellenzék két sarkalatos törekvése visszhangzott: a nemzeti önállás, a nemesi alkotmány védelme az osztrák uralkodóházzal, az abszolutisztikus tendenciákkal szemben, illetve ezen alkotmány megreformálása, a polgárosodás sürgetése. Egyebek között nagy erővel küzdött - noha katolikus volt - a protestánsok egyenjogúsításáért, a vallásszabadságért.16

A vallásügyi kérdések már az országgyűlés elején az alsótábla napirendjére kerültek. Széchenyi István éppen e vita kapcsán utalt először, 1833. február 24-én a bihari követre, de a nevét még ekkor sem írta le. Csupán annyit jegyzett fel:

162 Bényei Miklós: Szécsényi István és Beöthy Ödön kapcsolata...

3 Hunyadi Ferenc ugyan azt írta, hogy „a híres lipcsei csatában gróf Széchenyi István huszár- kapitánnyal együtt, ott küzdött a nagymarjai uradalom földesurának [...] fia, Beöthy Ödön" (A kismarjai választókerület. - Debrecen : 1936. - 49.p.; idézi Sárkány Viola: Beöthy Ödön, 1796-1854. = Honismeret, 2002. 4. sz. 53.p.), de forrást nem jelölt meg, és egyébként sem állította, hogy ismerték egymást.

4 Csorba L. i.m. 57-63.p.

5 Beöthy családjáról, pályájának kezdeti szakaszáról: Sárkány V. i.m. 53.p.; Bényei Miklós: Beöthy Ödön művelődéspolitikai nézetei. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XII. - Debrecen : 1985. - 23.p.; Szendiné Orvos Erzsébet: Beöthy Ödön politikai pályafutása 1830- 1848. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXV. - Debrecen : 1998. — 101 .p.

6 Sárkány V. i.m. 53.p.

7 A gróf 1830. október 23-tól december 20-ig tartózkodott Pozsonyban; vö. Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1830-1836 közt. In: Gróf Széchenyi István naplói.

4. köt. : 1830-1836. - Budapest: 1936.-IV.p.

s Reformkori politikai tevékenységének vázlatos áttekintése: Szendiné Orvos E. i.m. 105- 1 14.p.

9 Csorba L. i.m. 57-96.p.

10 Bényei Miklós: Beöthy Ödön művelődéspolitikai nézetei. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár

évkönyve XII. — Debrecen : 1985. — 24,p,