A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik
továbbra is viselte az erdélyi királyi jövedelmek adminisztrátori tisztét.04 1475-től kisebb jelentőségű diplomáciai tevékenységet folytatott. Bonfini szerint követi feladatok ellátására gondolkodásának nemessége, szép alakja és szónoki tehetsége egyaránt alkalmassá tette.64 65 Járt követségben István moldvai vajdánál, a német birodalmi fejedelemnél és Kázmér lengyel királynál is.66 1479-ben a kalocsai érsek halálával megüresedő fökincstárnoki méltóságra pályázott. E tisztséget azonban a helyettes kincstárnok, Nagylucsei Orbán kapta meg. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy kiesett volna a király kegyeiből, 1483 márciusában Mátyás a somogyvári apátságot adományozta neki.67 1485-től Zeng és a többi tengermelléki várak kormányzói tisztét töltötte be. 1490-ben Mátyás ravatalánál állásánál fogva ő mondta a gyászmisét, ez alkalomból Korvin János hetvenezer arany értékben egyházi szereket, valamint egy tömör aranyból készült gyöngyökkel, kövekkel ékesített keresztet adományozott neki.68 Mátyás halála után Ulászló pártjához állt. Amikor Miksa 1490. november 17-én bevonult Fehérvárra Kálmáncsehi elveszítette prépostságát, mert Miksa saját emberét állította a székeskáptalan élére. Tisztségét 1491 július 15-én foglalhatta el újra, amikor Miksa seregei feladták Fehérvárt.69 1493-ban megkapta a szekszárdi apátság kormányzóságát. Az 1495-ös országgyűlésen személynökként vett részt és a király parancsára új adójavaslaton dolgozott. Az országgyűlés ideje alatt érkezett a hír Farkas Bálint váradi püspök haláláról, Kálmáncsehit a gyűlés végére kinevezte a király váradi püspökké.70 Váradon 1497-ben megalapította Szent László király sírjának és Szent István első vértanú egyházának társaskáptalanát.71 A török veszedelemtől való félelem Várad számára is állandó teherré tette a katonatartást. Az 1496., 1498. és 1500. évi országgyűlések határozatainak értelmében a váradi püspök 400 illetve 500 főből álló bandériumot tartozott kiállítani. Ezért a püspöknek a növekvő terhek ellentételezésére növelnie kellett a bevételeit. Ezt Kálmáncsehi a püspökség bányáinak újra meginduló művelésével kívánta elérni. 1501. május 13-án szerződést kötött Thurzó Jánossal, ebben Kálmáncsehi a vad vidéken, főleg Dombánya birtok környékén szabad kezet adott Thurzónak az ezüst, az ólom, a réz kibányászására valamint a vadászatra, madarászaira és megígérte, hogy ezen haszonélvezetekben Thurzót megvédi. Azonban kikötötte, hogy ha a Thurzóknak a bányából haszna lesz, a kibányászott réznek és ólomnak tizenhatodét, az ezüstnek pedig tizedét a váradi püspöknek tartoznak átengedni.72 Kálmáncsehi azonban még ebben az évben eltávozott Váradról és az erdélyi püspöki széket foglalta el. Helyét előbb Szatmári György /rokona a Thurzóknak/, majd Thurzó Zsigmond töltötte be. Egyértelmű, hogy távozását a Thurzó csoport gazdasági érdekei kívánták, hiszen a belényesi bányák jól jövedelmeztek. Kálmáncsehi az erdélyi püspöki székben nem időzött sokáig, ugyanis 1503. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.____________________________|3 64 uő.: 229. 65 uő.: 230. 66 Köblös J.: i.m. 352. 61 Sörös P.: i.m. 246. 68 Bunyitay V.: i.m. 334. 69 Sörös P.: i.m. 248. 70 Bunyitay V.: i.m. 336. 71 uő.: 339. 72 Sörös P.: i.m. 294.