A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe Hajdúnánáson (a kezdetektől 1848/49-ig)
dorogi Ács Mihály tett feljelentést 1792-ben. Fried Dávid azt állította, hogy ö a két pulykát a dorogi Jóska Jánostól vette, de „a dorogi Hadnagy Úrnak leveléből világos lévén az, hogy a pulykáknak ellopásában ő is szinte olyan részes, mint Jóska János, azért ezen cselekedetéért 20 pálca ütésre ítéltetik.”13 Gyakoribb eset volt a zsidók megkárosítása, a tőlük való kisebb-nagyobb lopás gyanúja. A Simán lakó Salamon Jákob 1787-ben tett panaszt Hajdúnánás vezetőinél, hogy vásárról hazatérő nánási gazdák jártak nála, és az általuk elfogyasztott pálinka árát nem fizették ki, sőt távoztukban néhány apróbb ingóságát, például egy lópokrócot, baltát, vedret is magukkal vittek. A nánásiak tagadták a vádat, azt állították, hogy ők kifizették a számlát, viszont érkezett egy másik társaság is, talán az ő fogyasztásuk hiányozhat a zsidó kasszájából. A város vezetése megvédte a polgárait, elfogadhatatlannak találták ugyanis Salamon Jákob állítását. Ők azt, hogy a gazdák „17 icce pálinkát (mivel ennyit kér) akkor mindjárt megittak volna, természet felett való dolognak tartván,” felszólították a zsidót, szolgáltasson bővebb bizonyítékokat az ügyben.14 Ez valószínűleg meg is történhetett, mert a vétkeseknél megtalálták az eltűnt tárgyakat, így a nánási gazdákat elítélték. A legsúlyosabb bűncselekmény, amivel a nánási zsidókat kapcsolatba hozták, egy gyilkossági ügy volt. A leírás szerint két ismeretlen zsidó, akik magukat korábban nánásiaknak vallották, a kispataki lakos Farkas Lászlót Rakamaz környékén agyonverték, és lábára követ kötve, holttestét a Tiszába dobták, majd az áldozat szekerével és lovaival odébbálltak. A Fiajdúkerület elrendelte a gyilkosok körözteté- sét, és az elrabolt jószágokról is pontos leírást adtak ki.15 Bár jelen esetben világosan kiderült, hogy nem nánási zsidók voltak az elkövetők, az ilyen esetek csak a zsidóság rossz hírét növelték, a velük szembeni gyanakvást erősítették. A Hajdúnánással kapcsolatba kerülő zsidóság és a város lakóinak korai konfliktusairól összegzésképpen elmondható, hogy ezek nem voltak különösebben súlyosak, és nem lépték túl az idegenekkel szembeni ellenérzés a korban általános kereteit. A zsidókkal szembeni bizalmatlanság ugyan jól látható, de a vitás ügyek általában megmaradtak kisebb nagyságrendű perlekedések szintjén. Megfigyelhető, hogy a problémák jól behatárolható típusú ügyekben jöttek elő, és gyakran találkozhatunk ugyanazokkal a nevekkel a viták során, vagyis általában ugyanazok az emberek kerültek összeütközésbe a zsidókkal. Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.___________________________133 A zsidóság gazdasági szerepe A zsidóság eleinte csak vándorkereskedőként, termény- és jószágfelvásárlóként kapcsolódott be Hajdúnánás gazdasági életébe. A következő lépés az volt, amikor a zsidók különböző bérleti jogokat szereztek a városban, ahol így állandó üzleteik lettek. Ez azonban még mindig nem jelentette azt, hogy a zsidók letelepedhettek volna a városban, általában a környező települések valamelyikén éltek, és onnan 13 HBML.HbFl. V.A. 301/a 7.k. 547.o.45.sz. 14 HBML.HbFl. V.A. 301/a 6.k. 297.0. 571.sz. 15 HBML.HbFl. V.A. 301/a 9.k. 799,o.l93.sz.
