A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Varga Gábor: A debreceni református kollégium szikszói szőlőbirtokának története (1776-1842)

32 hordóval termett, addig most 90-nel lett34

1804. júl. 20-án újból szép termésről ír, „tsakhogy a költség iszonyú lesz, mivel a férjfi munkás béri 30 krajczár, az asszonyi munkásé 17, s több, hogy az tsáté is felettébb drága.”35 36

A távolabbi szőlőket (Nyúl máji, Vámos úti) nem tudta másodszor kapáltaink mert esők voltak, most meg már a vincellér kapára állt. ígéri a harmadját időben fogja véghez vitetni.

A munkadíjak két év múltán sem csökkentek. 1806. áprilisában olvashatjuk: „A szőllők a sok viszontagságos idő ellenére ki vannak nyitva, de még metzve nintsennek. Híjába Ígérünk 10-12 garas napszámot, még sem kapunk munkásokat.”30 Június 15-én: „A Szőllőknek nagy részét tsapta ugyan a hideg, de még így is nagyon szépen mutatják magokat és már tsak egy vagyon fel kötetlen. A Rózsásnak nagyobb része bé is van másodolva.”37

Ez évben a szüretet október 27-én fejezték be. Kováts István korára való tekintettel kérte többször is a felmentését, de erre csak 1808-ban került sor.

116 Varga Gábor: A debreceni református kollégium szikszai szőlőbirtokának...

Ns. Várady István inspektorsága (1808-1814)

1808 tavaszán Simonffy Sámuel a kollégium részéről kifogásolja, hogy az évenkénti homlitások ellenére sok a tőkehiány. Megtiltja, hogy mint tavaly az üres helyekre káposztát s más zöldségeket rakjanak.

Várady júliusban az alacsony bor árakról panaszkodik, 14-16 Forintért sem igen akar vevője akadni. „A Miskoltzi Kováts is szavát felejtette, a ki az Kulatsból hörpintett, nem hogy árost hozott volna, de bort innya sem jött által.”

Ugyanekkor a nagy esőzésekről írván megjegyzi: „Amit egy nap kapáltak, azt másnap eső érte, e miatt a fű keményen verődik a Szőllőbe, úgy hogy a gyomlá- lás majd annyit nyel el a költségbe, mint az igazgatás. 30 hordót kéne venni, mert szép terméssel vágynak, jó bor, eránt mutatnak reménységet.”38 *

A munkabérek ugyanakkor magasak. A kapálásért 36 krajcárt, kötésért 18 krajcárt kérnek.

Ebben az évben június 27-én Fazekas Mihály (1766-1828) mint a kollégium perceptora egy delegációval Szikszón járt s a birtok állapotáról jelentést írt.j9

A három szőlőt jó állapotban találta. A borok még mind megvannak és nem mennek el annyiért, mint tavaly. (Akkor 20 Ft-ot adtak érte.)

A Ludas Matyi szerzője javasolta, hogy mivel Rózsás szőlő mellett van présház, a nagy távolság miatt a Nyúlmáji és a Vámosi útiak alá is kellene építeni. Szerinte a kollégium szikszói telkén álló hátsó romos épület bontási anyagából ezt kis költséggel meg lehetne tenni. Fazekasnak a kollégium szikszói inspektoráról jó

34 3 1. U.o. 11.21. b. 1802. X. 28. 7.0.

35 3 1. U.o. 11.21. b. 52. o.

36 3l. U.o. 11.25. b. 1806. IV.15.15. o.

37 3 I. U.o. 11.25. b. 1806. VI. 15.18.0.

38 3 1. U.o. 11.21. b. 1808. VILI 1.32.0.

j9 Fazekas Mihály: Összes művei=Budapest,