A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Varga Gábor: A debreceni református kollégium szikszói szőlőbirtokának története (1776-1842)

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.

105

A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM SZIKSZÓI SZŐLŐBIRTOKÁNAK TÖRTÉNETE (1776 - 1842)

Varga Gábor

A témaválasztás motívumai

A magyar szőlőkultúra történetének mint ismeretes, gazdag az irodalma. (Sok-sok monográfia, doktori, kandidátusi disszertáció született belőle.) Egyes bortermelő tájak mégis fehér foltként mutatkoznak. így van ez az egykor híres szikszói szőlők, borok esetében is.

E sorok írója mindezen túl még emocionálisan is érdekelt a régi szikszói dokumentumok bemutatásában. Szikszón töltötte gyermekkorát, a debreceni kollégium szikszói szülőföldjeinek adományozója, Halász Takách Sámuel pedig egyik anya ági őse.

Jelen dolgozat megírásában nem hallgatható el egykori szikszói történelem- tanárának, Ádám Istvánnak a szerepe - aki felkeltette az érdeklődését a mezőváros- ka múltja iránt. Ez az érdeklődés csak fokozódott, amikor megtudta, hogy debreceni professzora, Rácz István is foglalkozott a szikszói birtok történetével.

Mégis több, mint két évtizednek kellett eltelni, amikor más témát kutatva rábukkant a 600 darab szikszói fóliánsra a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában. A kicédulázott anyag hatalmas mennyisége miatt újabb évek teltek el, amikor újabb motiváló erőt adott Németh Gábor jeles tanulmánya, Körtvélyesi István szikszói főbíró naplójáról. Ebben olvasható: „Sajnos, a napló szűkszavú utalásaiból a szőlőművelés módjára, a szőlők és a termés mennyiségére nem következtethetünk.”1

Ezáltal a dolgozatíró kötelességének érezte a Németh által megfogalmazott hiányt ha nem is pótolni, de legalább részben csökkenteni az említett fóliánsok ismeretében.

Jelen sorok írója sokáig úgy vélte, erősen elfogult, amint Szikszó dombságain mediterrán fényeket, délies ragyogást érzett. Hamvas Béla fdozófus-költői gondolatait olvasva ma már úgy látja, talán nem is volt túlságosan részrehajló:

„Dél kisugárzó hatása még Gyöngyös és Eger környékén is észlelhető, egészen Tokajig akármilyen halványan, a boron és a nemesi kastélyokon, a világosságon és a körvonalakon. E táj sok olasz vidéknél déliesebb.”2

1 Németh Gábor: Körtvélyesi István szikszói bíró és 18. századi naplója = Borsod-A-Z. Levéltári Évkönyv V. kötet, 353.0.

2 Hamvas Béla: Az öt géniusz = Bpest., 1988. 9-10. o.