A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi történetéből - A "Baranyi-per"
csenyének vagy füstölni). Ha a naturálék pénzben kifejezett értékét megnézzük, az összeg 728 forintot tesz ki, vagyis betartották a szerződésben foglaltakat. De mit kapott cserébe Baranyi Gábor? Jászay Borbála ugyanekkor, s ugyanezen a helyen megerősítette, hogy visszavonhatatlanul átadja mostohafiának és annak utódainak az özvegységében vett szőlőket, melyek Mezőtarcal területén találhatóak a következő neveken: Nagy Mandulás, Kis Mandulás, Fekete Péter deák, Kövesd, Szent Kereszt. Ezen kívül ugyancsak átadja a Mezőtarcalon található telkét, Debrecenben I. Miklóstól örökölt házat, három szárazmalmot, gyümölcsöst, szőlőt és Sámsonban a birtokában levő területeket. Mindezekhez még egy kérést csatol, mégpedig, hogy: “...debreceni residentionalis házban amíg él szabadon lakhas7X >> son A tanúvallomások olvasása közben sem árt bizonyos fenntartásokkal élnünk, hiszen a vallomástevő több okból is a valóságtól eltérő választ adhatott. Ezek attól is függhettek, hogy a tanú melyik félnek az oldalán állt, másrészt az események időbeli távolsága is olyan vallomásokhoz vezethetett, mint Rákossy Erzsébet esetében, aki Baranyi Györgynél volt szolgálatban. A következőképpen emlékezett: II. György Váradon halt meg, de a tanú azt már nem tudja, hogy ki halt meg hamarabb; I. Miklós vagy annak az idősebbik fia78 79 80. Mi tudjuk a választ (György 1752-ben, I. Miklós 1756-ban halt meg) és azt is, hogy bizonyos esetekben négyévnyi tévedés megkérdőjelezheti a tanú hitelességét. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem nyerhetünk értékes információkat a család vagyoni helyzetéről, az életmódról és a gazdálkodással kapcsolatos dolgokról. A Baranyi Gáspár által indított per 1780. november 17-én kezdődött a Tiszántúli Kerületi Táblán. A kedvezőtlen döntés ellen utódai jóval később, 1835-ben a Királyi Táblához fellebbeztek. Az ügyet nem tudták lezárni, s az új beadványt 1854-ben a Debreceni Kerületi Császári Királyi Főtörvényszékhez adták be, s innen a Nagyváradi Császári Királyi Országos Törvényszékhez kerül. Az egyik debreceni levéltáros 1854-es bejegyzését találjuk az iratcsomók alján, a következő szöveggel: "Mivel senki nem foglalkozott az üggyel, leküldték ide Debrecenbe, a polgári peres iratok közé. " Ezen tanulmány egy kiterjedtebb körű vizsgálat - mégpedig a XV11I. századi Bihar megye nemesi társadalmára vonatkozó kutatás - egy kis szegmensét képezi, mely vizsgálat eredményei előreláthatólag új - és a korszak kutatói számára értékes - információkkal szolgálnak a Baranyi család, s a korszak bihari nemesi társadalmának történetére vonatkozóan is. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. ЮЗ 78IV. A. 6/d. 203. k. 79IV. A. 6/d. 202. k. 80IV. A. 6/d. 202. k.
