A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Tanulmányok - Fábián Edit: Várad reneszánsz püspökei és reneszánsz emlékeik

9

veronai Guarino ferrarai tanodájába, ahol Galeotto felügyelete alá került /ezt a tanodát a humanista nevelés mintaintézetének tartották/.29 Az így összegyűlt társaság irodalmi foglalkozásain Vitéz is részt vett. Ezeken irodalmi és tudományos kérdésekről vitatkoztak, az írók és a költők felolvasták dolgozataikat, a résztvevők pedig megbírálták azokat. Callimachus írja: „magasztosabb és szentebb társaságot, mint amely ott együtt volt, képzelni sem lehet”.30 Vitéz a természettudományokat is kedvelte, különösen a csillagászat érdekelte, Váradon csillagvizsgálója is volt. Jártasságát e tudományágban jól mutatja, hogy ő kérte fel Peuerbachot /bécsi csillagász/ olyan táblázatok kidolgozására, amelyek alapján a nap- és holdfogyatkozásokat előre ki lehet számítani. Peuerbach e táblázatok elkészítésénél a váradi meridiánt vette alapul és munkáját a „Tabulae Varadiensis” címmel adta közre. Melyet csaknem kétszáz éven keresztül használtak Európa csillagászai.31 Vitéz sokoldalúságát mutatja, hogy a zenét is kedvelte és Váradon udvarához tartozott egy francia származású, Péter nevű ember, aki az iskolában a zene mestereként, a székesegyházban pedig karnagyként működött.32

Végül néhány gondolat a váradi bibliotékáról. A püspöki székhelyen Vitéz előtt is volt könyvtár a székesegyházi és szerzetesi monostorokban. De az ezekben levő könyvek csekély számúak voltak és kizárólag egyházi és tanodái célokat szolgáltak. Vitéz könyvtárának újszerűsége abban áll, hogy a tudomány minden ágára kiterjedő könyveket igyekezett Váradra gyűjteni, így olyan könyvtárat rendezett be Magyarországon elsőként, amely később Mátyásnak is mintául szolgált a budai könyvtár alapításánál.33 Könyvtára gazdagságát és hírnevét jól mutatja, hogy 1449- ben a krakkói érsek Sbigneus Olesniczky egy Livius kódexet kért kölcsön lemásolás végett, 1455-ben Aeneas Sylvius pedig egy Tertullianus kéziratot.34 35

Vitéz könyvtárának az alapját észak-itáliai keletkezésű kéziratok adták. Valószínű, hogy e kódexek egy része Vergerio hagyatékából került Vitéz birtokába, másik része pedig Janus Pannonius beszerzéseként és küldeményeként jutott a váradi gyűjteménybe.33

Az olaszországi könyvműhelyek írói csak technikai képzettségűek voltak, így a gyári sietséggel készült kódexek hemzsegtek a hibáktól. Vitéz ezeket a hibákat más kéziratokkal összevetve kijavította, valamint a szövegek felhasználásának megkönnyítésére a lapok széleit tartalommutató jegyzetekkel látta el, melyekhez néhol rövid észrevételeket fűzött. Ezek a tartalommutató feljegyzések /emendálások/ a mai név- és tárgymutató célját szolgálták. Számunkra ezek két szempontból jelentősek. Egyrészt tájékoztatnak arról, hogy milyen célra használta Vitéz az olvasmányait és mi ragadta meg leginkább a figyelmét. Másrészt mivel ezeket az emendálásokat Vitéz szignálta /Jo.E.W.=Johannes Episcopus Waradiensis, Jo.Ar.=Johannes

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX.

29 Fraknói V.: i.m. 154.

30 uő.: 156.

31 uő.: 159.

32 uő.. 149.

33 Bunyitay V.: i.m. 283.

34 Balogh J.: Erdélyi r. 314.

35 Nagy Zoltán: Vitéz János művészeti alkotásai Janus Pannonius műveiben. In.: Janus Pannonius tanulmányok, szerkesztette: Kardos Tibor és V. Kovács Sándor. Budapest, 1975. 268.