A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Papp Klára: A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVII. században
49 bormennyiség 600 kis cseber, ami alatta maradt a margittai szőlőhegyről beadott dézsmabor (900 kis cseber)mennyiségének.20 Az uradalom jobbágyi szolgáltatásainak összetétele a természetbeni kötelezettségek túlsúlyát mutatta: gabona- és bordézsma, a sertések tizedelése, makkbér fizetési kötelezettség (30 pénz sertések után), valamint taxafizetés. A robotot a mezőfalvi, sited és körösszegi majorság művelésére fordították, amelynek mértéke elvileg nem haladhatta volna meg a 12 napot, a gyakorlatban azonban az udvarbíró éppen erre törekedett. Maga írta a genyétei részbirtokról a Csáky fiúágnak küldött jelentésben, hogy „többel nem tartoztak, de én rá hajtottam 12 napra”. Hasonló robotemelést kísérelt meg bevezetni Margittán is, ahonnan már 1751-ben panaszt és a korábbi szolgáltatási gyakorlat visszaállítását követelték a bírák a Csáky Antalhoz Pozsonyba küldött levelükben.21 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX A Csáky uradalmak udvarbírói elszámolásai Helység 1742 1746 1750 majorság dézsma majorság dézsma majorság dézsma köböl véka köböl véka köböl véka köböl véka Siter, búza 70170 2 1 13 1 46Fegyvernek és Szarkó 37 2 38 1 Borzik9 2Mezőfalvi majorság 300 3 176 Sitervölgyiek Mezöfalvi dézsmája 42 36 3 Árpád70 332 3 Körösszeg 54 1 1653 1 7 1 Margittá 708 kereszt búza 156 kereszt búza Szalárd Margittá zab 120 kereszt Margittá tengeri180 kereszt Összesen 424 4 344 9 342 2 159 8 987 kereszt 336 kereszt Amikor 1746-ban Szilágyi László (akkor már siteri udvarbíró) elszámolást készített Ferdényi Gábor számára a Csáky Imre halála óta kimutatható bevételekről, 20 A dézsmabort még Csáky Zsigmondnénak kellett átadni, igaz ebből az árvák és özvegyek dézsmáját, valamint az udvarbíró részesedését le kellett vonni, de az özvegy még így is 829 kis cseber bort hasznosíthatott. j^MOL P. 72LFasc. 327. No. 29. 1751. május 29-én írott levél
