A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Papp Klára: A bihari Csáky birtokok gazdálkodása a XVII. században
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 45 A BIHARI CSÁKY BIRTOKOK GAZDÁLKODÁSA A XVIII. SZÁZADBAN* Papp Klára A Csáky család tagjai talán a legrégibb bihari adományosok közé sorolhatóak, hiszen őseik Zsigmond királytól kapták a családi előnevet adó Körösszeget (Keresztszeg) és Adorján uradalmát.1 A Csáky család Csáky István tárnokmester (1603-1662) gyermekei között szakadt magyarországi és erdélyi ágra, Csáky Lászlót ugyanis testvérei (István és Ferenc) nem részesítettek megfelelően az apai örökségből, ezért Erdélybe szökött.2 Csáky Zsigmondné Haller Kata 1746. december 4.-én írott levelében a bihari birtok helyzetének megváltozásáról is megemlékezett, amikor leírta, hogy még Csáky Ferenc, István és László idején „hárman fel osztván a keresztszegi Jószágot noha akkor Török birodalma alatt volt, Csáki László pénzzel megzálogosittya a Báttyától Csáki Ferenctől mind Csáki Istvántól az magok részeket, és békességesen bírták egészen Csáki Imre úr haláláig a Csáki László maradékai, úgymint usque anni 1742...” A bihari birtok tehát már a XVII. század utolsó harmadában Csáky Lászlónál, vagyis az erdélyi ágnál volt.3 A XVII. század végén, a török elleni háborúk utáni időszakban a bécsi udvar - hűsége jutalmául és a fejedelemségben elszenvedett sérelmei, korábbi mellőztetése miatt - Csáky Lászlót juttatta a bihari javak birtokába.4 A család ősi javai a Rákóczi ' A tanulmány a T. 032802 számú OTKA pályázat támogatásával készült. 1 Engel Pál: királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. /1387-1437/. Bp. 1977. 125. 2 Arhivele Nationale - Direcjia Judeteanä Cluj, (Kolozsvári Állami Levéltár) A branyicskai báró Jósika család hitbizományi levéltára. Fond fideicomissionar Jósika (továbbiakban Fond Jósika) No. 652. Egy a családon belül kialakult pereskedés iratai között fennmaradt az a leszármazási tábla, amely Csáky István és Ferenc testvérét Lászlót jelölte meg az erdélyi ág megalapítójának. 3 Fond Jósika No. 686. 4 1690-ben "Erdélyi Csáki László (Uramnak) kis van resolválva hogi mégh Török ellen égi Regement Magiart fogadgyon". - írta Bécsből keltezett levelében Motesiczky Miklós 1690. ápr. 14-én. Csáky parancsnoksága alatt 4530 lovas és 2400 gyalogos állott. Czigány István: A magyarországi csapatok szerepe a török alóli felszabadító háborúban. Hadtörténeti Közlemények. 1989. 166. és 169. Az erdélyiek "trónkövetelő-gyanús arisztokratának" érezték a császári seregek élén hazaérkező Csáky Lászlót, különösen, hogy a jezsuita Dunoddal, az udvar diplomatájával Teleki Mihály ellen intrikált. A kancellár szerint: "...0 engemet hordoz a nyelvén, de ha néha-néha én nem tartóztattam volna az embereket, ha magoknak búsu- lást szerzettek volna is, de Csáky uram félő nem járt volna jól. Trácsányi Zsolt: Teleki Mihály (Erdély és a kurucmozgalom 1690-ig) Bp., 1972. 319. Csáky László és Haller János a Bécsben ülésező erdélyi
