A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Debrecen és Erdély a XVII. sz. végén 1686-1693
43 szokott városhoz...az Isten idegenekből is jóakarókat szelídített... ”’5 A városlakók magatartásában kevés volt a hősi csillogás, őket az Isten a „ dísztelen munkának vetette alá, s hírnevük alig jutott túl azon házak küszöbén, amelyben laktak. Debrecen török, tatár, Habsburg és erdélyi katonák előtt alázatosan fejet hajtó polgárainak viszont egyedül ez volt az életben maradás lehetősége. Még a Rákóczi- szabadságharc idején is jellemző volt ez a taktikázó politika a debreceniekre: „ Nagy gondolatokba estünk, hova lészen jobb minékünk esni, Erdély Országhoz-é, vagy Magyar Országhoz, mert oldalaslag optiot adott a Méltóságos Fejedelem, hogy a mire magunkat resolvallyuk, ejfectuallya ő Nga a Nemes Ország előtt. ”3A A következő évszázad nem a remények valóra váltását hozta. Az erdélyi uralmat ténylegesen Caraffa parancsa (1685), jogilag pedig az 1691-es diploma szüntette meg. Hamarosan érezhetővé válnak a királysághoz való visszacsatolás előbb gazdasági, később jogi, - társadalmi következményei. A megszerzett szabad királyi városi jogállás által biztosított jövedelem - cenzus és harmincadkedvezmények, a pusztai birtokok használata — csak részbeni kártalanítást jelentett. A XVII. század végének háborúi, a sarcolások, a német és török hadak ellátása következtében 1711 után a régi kereskedelmi kapcsolatok többé nem álltak helyre, a népesség 4-5000 fővel csökkent. A Rákóczi-szabadságharc alatt Debrecen a hadsereg fő élelmezési és ruházati bázisa volt. A két éven át tartó pestisjárványban másfél ezernél több lakos halt meg. Az 1660-al kezdődő háborús időszak alatt az előző viszonylag békésebb időszak két generációja által felhalmozott vagyon nagy része elpusztult. Ezt pótolni már nem lehetett. A Habsburg-monarchia konszolidációja a határok bezáródását, Debrecen távolsági kereskedelmi kapcsolatainak szétesését jelentette. Debrecen nagysága, vezető szerepe megszűnik, a város azonban „...sok száz esztendőktől fogva tüzek, vizek, török, tatár s több ellenségek közt, fő hajtással s maga alkalmaztatásával minden felé való adómmal megmaradott... ”<7 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX Debrecen and Transylvania in the Late 17"' Century (1686-1693) Erzsébet Szendiné Orvos The essay analyses the relationship of Debrecen and Transylvania from the liberation of Buda to the declaration of Debrecen as a royal free borough. Although with Buda retaken from under Turkish occupation, Hungary was freed from under Turkish rule, the country had to pay a high price for this. The Hapsburgs extended their control over not only the liberated Hungary, but also to Transylvania, which they governed separately from Hungary. The relationship between Debrecen and Transylvania, however, did not come to an end with this; in fact, the closest ties Debrecen had in this ominous period was with Transylvania. The city received the privileges establishing its economy from the princes of Transylvania. In the centu- 15 15 Barta Boldizsár: Rövid chronica Db. 1984. 13. •w Régi Okiratok és Levelek Tára Db. 1905. 70. 37HBML. IV.A. 101 l/а. 25.k.
