A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Műhely - Nagy Pál-Papp József: Személyazonosító okmányok a XIX-XX. századi Magyarországon

422

..a) a városban, továbbá városi rendőr(fő)-kapitányság működési köréhez tartozó községben lakás céljaira használt bármiféle helyiség vagy ingóság tulajdonosa a lakó, vagy huszonnégy órán túl ott tartózkodó személyekről a 14. sz. mintának megfelelő lapszámozott, betűsoros nyilvántartókönyvet köteles vezetni.

b. ) a betűsoros nyilvántartókönyvbe kizárólag a betűsoros nyilvántartókönyv vezetésére kötelezett személy teljesíthet bejegyzéseket.

c. ) a betűsoros nyilvántartókönyvbe csak a szabályszerűen kitöltött és szabályszerűen aláírásokkal ellátott be- és kijelentőlap megkívánt adatait szabad beírni, kivéve az egyes kötelező szóbeli jelentéseket.

d. ) a betűsoros nyilvántartókönyvbe az adatokat magyar nyelven, tintával olvashatóan kell beírni, a már bejegyzett adatokat vakarással, áthúzással vagy egyéb módon olvashatatlanná tenni tilos.

e. ) a betűsoros nyilvántartókönyvet állandóan annak a vezetésére kötelezett személy

lakásán kell tartani és azt a hatósági közeg felhívására fel kell mutatni.”

A lakásváltozatás bejelentésére vonatkozó különleges szabályokból:

,,a) a városban, valamint a városi rendőr(fő)kapitányság működési köréhez tartozó községben, továbbá olyan községben, amely az államrendőrség járási kapitányságának székhelye, a bejelentést a megérkezéstől (beköltözéstől) számított huszonnégy óra alatt, a kijlentést az eltávozás (elköltözést) megelőző huszonnégy óra alatt, a többi községben a bejelentést a megérkezéstől (beköltözéstől) számított három nap alatt, a kijelentést pedig az eltávozást (elköltözést) megelőző legalább huszonnégy óra alatt kell teljesíteni.

b) senkinek nem lehet egy időben egynél több bejelentett állandó lakása.

c) senkinek sem lehet egy időben egynél több bejelentett ideiglenes lakása, kivéve,

ha az egyik ideiglenes lakása szállodában van.”

A lakónyilvántartókönyvek vezetését az 5/1975. számú B.M. utasítás 1975. március 13-tól szüntette meg, de mivel a tanácsi szervek intézményesen nem gyűjtötték be a házmesterektől, gondnokoktól a lakónyilvántartó könyveket, azokat még sok helyen évekig vezették.

A személyi igazolványról szóló 1/1954. (1.9.) B.M. számú rendeletet a 3/1956. (VI.28.) B.M. rendelet módosította. A módosítás főbb pontjai Amíg a rendelet, az első részében a személyi igazolványt csupán a magyar állampolgárok számára tette kötelezővé, addig a második részben az ország területén tartózkodó valamennyi személy be- és kijelentkezési kötelezettségét előírja. Szól az állandó és ideiglenes lakásról, a be- és kijelentkezések végrehajtásáról. Előírja az állandó és ideiglenes lakás bejelentését új személyi igazolvány esetén, intézkedik a lakónyilvántartókönyvről, a szállodákba, kórházakba és üdülőkbe történő bejelentkezésről, az ágybérlőtartás szabályairól, a kiemelt városokban és a határövezetben történő lakóhely változtatásokról. A felsoroltak között feltétlenül figyelmet érdemelnek a lakónyilvántartókönyvre vonatkozó rendelkezések. Ezzel a nyilvántartókönyvvel a belügyi szervek ellenőrzési lehetősége, az állampolgárok mozgásával kapcsolatban 1946-tól kezdődően addig elképzelhetetlen mélységűvé vált. Az erre vonatkozó szabályokat a rendelet 28., 29. és 30. §-a tartalmazza:

„Lakónyilvántartókönyvet kell vezetni az egész ország területén, valamennyi lakóNagy Pál - Papp József: Személyazonosító okmányok...