A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Műhely - Nagy Pál-Papp József: Személyazonosító okmányok a XIX-XX. századi Magyarországon
418 E koronás kiscímerrel nyomtatott személyi igazolványoknak kétféle kiadása ismert. Az egyikben a nyomtatáskor a személyi számokra szolgáló rublikák is kerültek, és csak ebben különbözik az előzőekben ismertetettektől. A.második az utolsó olyan, könyvecske alakú igazolvány, amelyben már azonosak az elnevezések a 2000. évben kiadott igazolványkártyákéval, így az állandó lakcím helyett a LAKÓHELY, az ideiglenes lakcím helyett pedig a TARTÓZKODÁSIHELY kifejezés kerül. A személyi igazolvány kifejezést 2000-től a személyazonosító igazolvány, és külön a lakcímet igazoló hatósági igazolvány váltotta fel. A 2000. január 1-jén hatályba lépett személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár nevét, születési helyét, születési idejét, állampolgárságát, anyja nevét, lakcímét, arcképét, sajátkezű aláírását, a személyazonosító igazolvány sorszámát és érvényességi idejét, az igazolvány kiállításának keltét, a kiadó magyar állam kódját és a kiállító hatóság nevét. Az igazolvány, az adatokat gépi olvasására alkalmas adatsor formájában is tartalmazza. A polgár állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne kék. Az állandó személyazonosító igazolványok mellett ideiglenes igazolványok is kiadásra kerülhetnek. A személyazonosító jel képzésének szabályai az 1992. évi LXVI. törvény 13. §-a szerint a következők: „l.A személyazonosító jel tizenegy jegyű. 2. A személyazonosító jelet az alábbiak szerint kell képezni: a. ) az 1. számjegy az állampolgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint b. ) a 2-7 számjegyek az állampolgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák. c. ) a 8-10 számjegyek az azonos napokon születettek születési sorszáma. d. ) a 11. számjegy az 1-10 számjegy felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám 3. A személyazonosító jel 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2 a)-c) pontok szerint képzett 10 számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahánya- dik helyet foglalja el a személyazonosító jelen belül. (Első számjegy szorozva egy- gyel, a 2. számjegy szorozva kettővel, és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka all. számjeggyel lesz egyenlő. A c) pont szerinti születési sorszámot nem szabad kiadni, ha a tizeneggyel való osztás után a maradék egyenlő tízzel.” Nagy Pál - Papp József: Személyazonosító okmányok... (1996. december 31. után születettek személyi azonosító jel képzése:) Állampolgárság Születési idő és nem 1899 után 1900 előtt született férfi nő férfi nő magyar 1 2 3 4 nem magyar 5 6 7 8 (1996. december 31. után születettek személyi azonosító kódjának képzése:)
