A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Műhely - Nagybákay Antal Zelmos: A debreceni nemes Bészler család rövid története és leszármazása
394 családbeliek, a rendelkezésemre álló rövid néhány óra alatt nem tudtam megállapítani. A család címerét, mely a Siebmachers Grosses Wappenbuch 4. Teil 31 tábláján is megtalálható, „Beadelte” cím alatt, bemutatom a XIX századvégi Gondy és Egey készítette fényképről. Leírása: A pajzs kék mezejében, három zöld halom közül térdtől felfelé kiemelkedő fehér szárnyú és fehér ruhájú angyal bal kezében egy hosszú zöld levelű ágat tart. A bal vállára egy a balsarokból kinyúló hajlított páncélos kar támaszkodik /vagy fogja a bal vállat?/ Sisakdísz: Két fehér-kék struccszárny között két keresztben álló kard /vagy bot?/. A sisakon korona helyett keskeny koszorú /?/ Foszladék: Kék-fehér mindkét oldalon. A leírás azt mutatja, hogy valószínűleg „polgári” címerrel van dolgunk. Herpay a nem igazolt és kétes /dubiózus/ nemesek közt hozza Bészler Jánost, kinek őse Jakab 1788-ban jött be Memminoenből, címeres pecsétje 1847 évből a 2062 és 2179 sz. végrendeleteken található.4 II. Jakab és neje Glaubitz Regina 11 gyermeke közül 3 kicsi korban elhalálozott, így csak nyolcat tudtak felnevelni. Közülök kettő volt fiú a már említett János, aki szintén esztergályos pályát választott Debrecenben és József, aki vaskereskedő lett Székely hídon /Bihar megye/. A lányok közül hárman vaskereskedő férjet választottak, egy asztalosmester, egy gyógyszerész a legkisebb pedig egy kassai nagykereskedő és gyáros felesége lett. A családot férfi ágon csak János vitte tovább, mert öccsének Józsefnek csak egy leánya lett Sarolta, aki Debrecenben ment férjhez. A legidősebb leányt a jónevű Auer Sámuel vaskereskedő vette nőül. Ő naplót is vezetett, azaz folytatta az apja által írt naplót /1760-1795/ apja halála után 1825 év végéig. /1826 jan. 13-án halt meg/ A naplót mindketten német nyelven írták anyanyelvűknek megfelelően.5 Auer Sámuel a felesége családjáról, a Bészler családról szinte minden adatot feljegyzett, néha kisebb megjegyzésekkel fűszerezve. így pl. saját esküvőjéről Bészler Teréziával feljegyzi, hogy a lakodalom a Fehérló szállóban volt, 212 forintba került, 68 vendég volt jelen, köztük a főbíró Szombathy István, a polgármester Meszena Sándor. Vagy mikor 1819. július 1-én sógornője Bészler Zsuzsánna férjhez megy Sesztina János vásároshoz, hozzáfűzi, hogy nevezett 3 és félévet dolgozott az ő üzletében. Isten adjon nekik hosszú életet. Vagy 1823 dec. 9- én, mikor Sesztináné sógornője kis fiút szült, az a keresztségben Lajos nevet kapott. Keresztszülei voltak Miller György festőmester és felesége, továbbá Marjalaki kovácsmester és felesége. Isten növessze nagyra a gyermeket! Bészler János és felesége Hoffer Mária, akivel 1815-ben kötött házasságot, a Hoffer András kereskedő és Kevi Klára leánya. Kilenc gyermekük közül három kicsi korban, Ferdinánd nevű fiúk pedig már kész vaskereskedőként 27 éves korában húnyt el. A két lány ügyvédhez, ill. pénzügyigazgatóhelyetteshez ment feleségül. Bészler János 1840-ben mint elhunyt húga Zsuzsánna és sógora Sesztina János kiskorú gyermekeinek legközelebbi atyafia Debrecen város tanácsa útján megkérdezted Miskolc város tanácsát az ott elhalt nagyapa Sesztina Péter hagyatékáról. Sajnos azonban nemleges választ kap6. A legidősebb fia Károly Nagybákay Antal Zelmos: A debreceni nemes Bészler család... 4 Dr.Herpay Gábor: Nemes családok Debrecenben, Debrecen, 1925. 83. 5 Az Auer család naplója. Kézirat. Déri Múzeum, Debrecen. Jelzet szám: 1. 1942.112. 6 HBML. IV. A. 101 l/m-109, 145/1840
