A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Vékonyné Kovács Gabriella: Hajdúböszörményi olvasókörök története a két világháború között
367 Abban az esetben, ha az olvasókör feloszlana, a tagdíjakból megmaradt ösz- szeget szegény sorsú elemi iskolai tanulók segélyezésére fordítanák. A könyvtár, feloszlás esetén a Hajdúvármegyei Népnevelési Egyesület kezelésébe megy át, melyet köteles átadni, egy esetleg szervezés alatt álló olvasókörnek, mely Belügyminiszter által jóváhagyott alapszabállyal rendelkezik. A berendezéseket nyilvánosan adják el, melynek összegét a helyi rokkant egyesületnek adnak át. Az alapszabály igen részletesen tárgyalta a tagok felvételének, jogainak, kötelezettségeinek, valamint a tagság megszűnésének kérdéseit. Az olvasókör tagjai rendes, illetve tiszteletbeli tagok lehettek. Rendes tagok voltak, akik az évi tagsági díjat befizették. Rendelkeztek, hogy kik nem lehettek az olvasókör tagjai: „erkölcsi tekintetben kifogásolható, szülői, gyámi vagy gazdai felügyelet alatt álló tanulók.”17 Tiszteletbeli tagja lehetett az olvasókörnek az az egyén, aki: „az Olvasókörben való, odaadó hasznos működésével magát erre érdemesítette.”18 Az Iparos Olvasókör tagjai alapító, rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok voltak. A kör tagja lehetett minden hajdúböszörményi fedhetetlen előéletű, önálló magyar állampolgár. Alapító tag lehetett az, aki a mindenkori évi közgyűlés által megállapított összeggel hozzájárult a kör működéséhez. Rendes tag lehetett, minden fedhetetlen előéletű iparos és kereskedő, aki a közgyűlés által megállapított évi tagsági díjnak, 3 éven át történő fizetésére kötelezte magát. Pártoló tag lehetett minden fedhetetlen előéletű polgár, aki rokonszenvezett az iparos érdekekkel, s az évi tagdíjnak ugyancsak 3 éven át történő befizetésére kötelezettséget vállalt. Tiszteletbeli tag volt az, akit az általános, vagy az olvasókör körül szervezett érdemeiért a választmány javaslatára a közgyűlés megválasztott. A felvételre jelentkezőnek belépési nyilatkozatott kellett aláírnia, mely tartalmazta a felvételre jelentkező nevét, foglalkozását, lakását és a felvételre jelentkezés napját. Ezenkívül szükséges volt még a választmány két tagjának ajánlása. Az olvasókör tagja csak magyar állampolgár lehetett. A tagfelvételre jelentkezők névsorát legalább 14 nappal a választmányi ülés előtt a hirdetőtáblára nyilvánosan ki kellett függeszteni. Az egyesületek tagfelvételi könyvet vezettek, mely tartalmazta a felvételre ajánlott tagok nevét, foglalkozását, lakását, jelentkezésének napját, valamint a választmánynak, a felvétel tárgyában hozott határozatát és annak dátumát. Nem vették fel tagjaik közé azt, akit tiltott szerencsejáték miatt a bíróság jogerősen elítélt, vagy akit ugyanezen ok miatt, már valamilyen más egyesületből kizártak. A rendes tagok indítványozási és szavazati joggal rendelkeztek, valamint a közgyűlési és választmányi gyűlések jegyzőkönyveit bármikor megtekinthették. Díjtalanul használhatták a könyvtárat, szabadon olvashatták az újságokat és folyóiratokat, a házirendben meghatározott időben. Minden tagnak jogában volt az egyesületbe bárkit vendégül bevezetni, de a tag vendégéért felelős volt. A Bem József utcai Olvasókör alapszabálya részletesen foglalkozott a kártyajátékok szabályaival. Bármilyen kártyajátékot csakis az e célra berendezett helyiségben volt szabad játszani. Nem volt szabad a helyiséget elzárni a kártyajátékban részt nem vevő tagok elől, tilos volt titkos be- vagy kijárati ajtóval ellátni. A kártyajátékban nagykorú, vagy önálló keresettel bíró egyesületi tag vehetett részt, vendég nem lehetett résztvevő, de még a helyiségben sem tartózkodhatott. A hatóságok által Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 17 IX Uo. Uo.
