A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Gazdag István: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulása és tevékenysége 1929-ig
358 kerületi mezőgazdasági kamarája és 1923. márciusában megalakult az Országos Mezőgazdasági Kamara is. Méltatta az 1920:XVIII.tc-et, annak az egész mezőgazdasági népességre kiterjedő voltát. A kamara igazgatója felidézte a 10 hónappal ezelőtt megalakított Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kezdeti időszakát "...legnehezebb viszonyok között, legnehezebb akadályok leküzdése árán annyit már is sikerült elérnünk, Isten segítségével, hogy kamaránk a magyar mezőgazdaság érdekeinek, és a Tiszámul sajátos mező- gazdasági érdekeinek szolgálatára: harcra és munkára felkészülten, a folyton hullámzó és változó élet sodrában helyét megtudja állni." Ehhez azonban az szükséges, állapította meg a főszerkesztő, hogy a kamara minél közvetlenebb érintkezést tartson fent a mezőgazdasági népességgel Ezért kellett a "Tiszántúli Gazdák" címmel most lapot alapítani. "Azt akarják a Tiszántúli Gazdák, hogy Békéstől Beregig, Szolnoktól Biharig hallatszó kürtöse legyen ez a lap a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara figyelmeztetéseinek, jeladásainak. Megállapítója legyen a Tiszántúl mezőgazdasága helyzetének, panaszainak és óhajainak, gazdatársadalmi és munkástársadalmi mozgalmainak és kívánalmainak." Az újság kiemelt feladata folyamatosan segíteni az Alföld keserves viszonyai között gazdálkodókat, hogy minél többet és minél jobbat tudjanak termelni hogy termelvényeiket meg tudják óvni a növényi és állati kártevők pusztításai ellen, hogy termelvényeik eredményét okszerű értékesítéssel, maguknak biztosíthassák.."17 A havonta megjelenő újság rendszeresen hírt adott a kamarai programokról, rendezvényekről. Törekedett a gazdák, a mezőgazdasági munkások érdekeinek szolgálatára amint ez a kamara feladatainak megfogalmazásából is kiderül. "Figyelemmel kíséri más közgazdasági ágak és pedig az ipar és kereskedelem, közlekedés és pénzügy és a vámpolitika fejlődését, hogy általa a kamara területéhez tartozó vidék termelésére és mezőgazdasági helyzetére gyakorolt kihatásait megismerhessék..." Az újság hasznos volt a kamarai kezdeményezések propagálására, így mintagazdaságok szervezésére hívott fel "E célból a vitézi telken gazdálkodó vitézeket segíti a kamara -a modernebb, okszerűbb művelési módok, a műtrágyák, nemesített magvak termelése stb. által- példát mutatva. Eddig öt vitéz-tulajdonos számára biztosított a kamara nemesített burgonyát és műtrágyát ingyen.18 A kamara már az alakulás évében figyelmet fordított a mezőgazdaságban folyó kísérletekre, azzal a céllal, hogy az eredményeket megismertesse a gazdálkodók széles körével. 1922.októberében Szekér Jenő kamarai titkár a báró Kohner-féle szászbereki uradalomban folyó permetező öntözési kísérleteket tekintette meg amely elősegíti a burgonyatermelés hozamának növelését. Horkay Lajos kamarai fogalmazó az Eszenyi Jenő tornyospálcai gazdaságban tett látogatást- tapasztalatai szerint a gazdaságban kiváló vetőburgonyát állítanak elő. Békéscsabán dr. Rácz Lajos kamarai igazgató 700 holdas öntözött rétet és a város 40 holdas konyhakertészeti telepét tekintette meg. Érdemes az öntözéssel és a konyhakertészettel foglalkozók figyelmét az eredményekre felhívni.19 Gazdag István: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara... 17 Tiszántúli Gazdák 1.1.1923. április 15. 18 Tiszántúli Gazdák 1.2.1923.május 15. 14 HBML.XL.265/a.9.1923.október27.
