A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Gazdag István: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulása és tevékenysége 1929-ig
348 A közgyűlést levezető államtitkár tolmácsolta a miniszter jókívánságait és megbízásából kijelentette, hogy a kamara megalakításával "Sok évtizedes vágya valósul meg a magyar gazdatársadalomnak." A magyar mezőgazdasági kamarának nevezetes új sajátossága az eddigi érdekképviseletekkel szemben, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó összes népességi rétegeket, a mezőgazdasági munkás és cselédosztály, éppenúgy mint a kisgazdáktól a legnagyobb birtokosig teljesen egyenlő jogon méltányos törvényes képviseletbe foglalja. A minisztérium szerint "Világszerte példát adó ez a magyar újítás. Ez reményt ad, hogy ilyen módon az érdekeltségi csoportok egymást megismerve, egymást megértve, valamennyien egy nemzeti közérdekbe kapcsolódva békésen fognak együtt működni. Minden községben, járásban és minden megyében mezőgazdasági bizottságokat szerveztek hasonló elv alapján...A Miniszter Úr részéről oly ígéretet hozok, hogy a kamarák közérdekű tevékenységét mindenkor elősegíteni kész, ugyanakkor elvárja, hogy a kamarák teljesen függetlenül, öntudatosan, de bizalommal fogják kerületük mezőgazdasági érdekeit feltárni és képviselni."6 Az államtitkát bejelentette, hogy a miniszter a kamara első igazgatójának dr. Rácz Lajost nevezte ki. A kamara igazgatója programjának lényegét a következőkben határozta meg "Mennyiségileg és minőségileg a mezőgazdasági termelés eredményeinek felfokozása. Intézmények egész sorát kell megvalósítanunk, ahol keveset beszélnek, de határozott céllal gyorsan cselekednek és valamennyi tettekkel tanúsítsa, hogy a mezőgazdasági kamarák nem papír pocsékoló, aktázó intézmények...Egy célt ösmerjünk: a magyar barázda minél dúsabb termését biztosítsuk."7 Dr. Koós Mihály államtitkár bejelentette, hogy az alakuló közgyűlés feladata a kamarai alapszabály megalkotása. A földművelésügyi miniszter a közgyűlés elé terjesztette javasolt-iránymutató alapszabály-tervezetét azzal, hogy annak nem kötelező az elfogadása, a tagság jogában áll azt megváltoztatni. A tagok egy része azonban már előzetesen azt megbeszélte és javasolta közgyűlés elé vinni /a tagok felkiáltással a miniszteri javaslat elfogadását kérték/. Mivel ellenvetés nem volt dr. Koós Mihály kijelentette: az alakuló közgyűlés az alapszabály tervezetet változatlanul elfogadja és s kamara a Földművelésügyi Miniszter Úr elé jóváhagyásra felterjeszti. A kamarai törvény értelmében ezután került sor a kamara elnökének megválasztására /felkiáltások, folyton ismétlődve a terem minden részéből: Éljen gróf Almássy Imre/ A törvény és az alapszabályok megengedik, hogy a kamara elnökét közfelkiáltással válassza meg. /Éljen gróf Almássy Imre/ Mivel ellenvélemény nem volt, az elnök kijelentette: az alakuló közgyűlés a kamara elnökéül dr. gr. Almássy Imre urat egyhangúlag, közfelkiáltással megválasztja. Az elnök köszöntése: Üdvözlöm a megválasztott Elnök urat, kinek köztéren, a magyar-mezőgazdaságért kifejtett buzgó munkássága közismert és érdemei közbecsülést szereztek számára, kívánok sikert és szerencsét működésére! Dr. gróf Almássy Imre elnök: Méltóságos Államtitkár Úr, tisztelt Közgyűlés! Rendkívül megtisztelő az a bizalom, mely engem az ország első mezőgazdasági kamarájának élére elnökül hív. Hálás köszönet gazdatársaimnak a megtisztelésért. Ez elnökség nagy dísze mellett azonban teljes mértékben érzem annak súlyát is. Huszonöt éves gazdasági egyesületi elnöki múltam azonban remélem engedi, hogy e Gazdag István: A Tiszántüli Mezőgazdasági Kamara... 6 HBML.IX.265/a.l 1922. június 22. 7 Uo.
